Többen vannak, akik fontosnak tartják a nyugdíjas években megfelelő anyagi helyzetet biztosító öngondoskodást – derül ki a K&H idei második negyedévben készített biztos jövő reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 87 százaléka látja úgy, hogy az öngondoskodásra szükség van, nem lehet csak az állami juttatásokra számítani, szemben az egy évvel korábbi 84 százalékkal. A felmérés korábbi eredményeihez hasonlóan azonban a válaszadók több mint ötöde az állami ellátásban bízik.
Kedvező változások is láthatóak az öngondoskodást nézve a K&H friss, második negyedévben készült „biztos jövő” felmérésének eredményei szerint, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak nyugdíjas évekre való felkészülését vizsgálta.
Az egyik leglényegesebb eredmény, hogy a megkérdezettek 87 százaléka szerint az öngondoskodás nagyon fontos, hiszen nem lehet csak az államra számítani a nyugdíjba vonulás után. Bár a változás csekély mértékű, de javulást jelent a 2019, 2020 és 2021 második negyedévében mért 82-84 százalékos arányhoz képest. Ezt az érintett korosztályba tartozók számát nézve azt jelenti, hogy az utóbbi három évben 131-210 ezer emberrel nőtt az öngondoskodást fontosnak tartók száma, így közel ma már 4,1 millióan vannak.
Tehát a túlnyomó többség fontosnak tartja az öngondoskodást, ám szintén sokan vannak, akik ezt egyszerűen nem tudják megtenni. A válaszadók 68 százaléka szerint ugyanis most másra kell a pénz, ezért az időskorra történő takarékoskodás nem fér bele a költségvetésükbe. Ez az arány minimális növekedést jelent az előző három évben mért 60-66 százalékhoz viszonyítva.
„Az eredményeket összegezve az látszik, hogy a középkorúak tisztában vannak azzal, hogy szükség van a hosszú távú takarékoskodásra annak érdekében, hogy a nyugdíjba vonulás után is megfelelő életszínvonalon tudjanak élni. Ugyanakkor nem mindenkinél van erre elegendő forrás, amiben szerepet játszhat az is, hogy az idén egyre magasabb szintre ugrik az infláció, így a háztartások kiadásai is emelkednek. Ráadásul a következő hónapokra vonatkozó inflációs kilátások is kedvezőtlenek, további áremelkedés várható, és utána akár hónapokig magas szinten maradhat az árindex, ez pedig negatív hatással lehet a megtakarítási hajlandóságra” - mondta Székely Pálma.
A K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője hozzátette: „Fontos tényező azonban, hogy bizonyos megtakarításokhoz, többek között a nyugdíjbiztosításokhoz is jár állami támogatás adókedvezmény formájában. A nyugdíjbiztosítások esetében ez az éves befizetések 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot jelent.
A felmérésből kiderül továbbá az is, hogy a 30-59 évesek több mint ötöde csak az államra támaszkodna. nyugdíjasok éveiben. A megkérdezettek 22 százaléka azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy az időskorára takarékoskodjon.
Székely Pálma azt is elmondta, hogy az öngondoskodást minél hamarabb érdemes megkezdeni, mert annál nagyobb összegre számíthatnak a nyugdíjas években. Ebben segít a K&H nyugdíjkalkulátora, amely becslést ad arra, hogy az érintettek a jelenlegi szabályok és kilátások szerint mekkora nyugdíjra számíthatnak alapesetben és mennyivel tudnák kiegészíteni a jövedelmüket egy nyugdíjmegtakarítás segítségével.
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.