A nyugdíjasok is „vevők” az onilne bankolásra

2021. 03. 11., 16:00

A mindennapi bankolás egyre hangsúlyosabb az online térben, amire a járvány csak ráerősített. A nyugdíjasok is vevők rá, a K&H 60 év feletti ügyfeleinek például 38 százaléka online lép kapcsolatba a bankkal. Az anyabanknál, a KBC-nél is hasonló a helyzet, Belgiumban a 80 év felettiek 35 százaléka, a 65–80 évesek között pedig 10-ből 6-an választják az online csatornákat.

Évek óta trendszerűen növekszik az elektronikus banki megoldásokat, így a mobilbankot, e-bankot használók száma, ahogy a készpénzhasználat visszaszorításában fontos szerepet játszó kártyás és virtuális fizetések összege is meredeken emelkedik. A járvány pedig felerősítette a folyamatot, amelyben a nyugdíjasok kiemelt figyelmet kapnak – derül ki a számlanyitást mostantól száz százalékban online módon biztosító K&H Bank beszámolójából.

A nyugdíjasok ódzkodnának? Dehogy!

Sokszor elhangzik, hogy az idősebbek, nyugdíjasok ódzkodnak az online banki megoldásoktól, de ez egyáltalán nincs így. „Jól teljesítenek digitálisan a K&H-nál bankoló idősek, ugyanis 60 év feletti ügyfeleink 38 százaléka online lép kapcsolatba a bankkal, közülük pedig minden ötödik a mobilbankot is kezeli. Ezzel a tempóval a magyarok hamarosan utolérik az anyabankunkat, a KBC-t, ahol hasonló a helyzet, ugyanis Belgiumban a 80 év felettiek 35 százaléka, a 65-80 évesek között pedig 10-ből 6-an választják az online csatornákat” – mondta Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetője. Hozzátette: a bank 570 ezer ügyfele pedig minden egyes nap az online megoldásokat, köztük a mobilbankot vagy ez e-bankot használja a különböző pénzügyek elintézésére, például átutalásokra, csekkfizetésekre, akár naponta többször is.

Az online számlanyitás a meglévő és a jövőbeni ügyfeleknek, köztük az idősebbek számára könnyíti meg és rövidíti le a számlanyitási folyamatot. A K&H Banknál évente több tízezer bankszámlát nyitnak, ez a jövőben sokkal gyorsabban fog menni az online megoldásnak köszönhetően. A bank most arra számít, hogy a következő 1–2 évben a számlanyitások 70 százalékának az online tér ad helyet.

Olcsóbb, mint papíron

„Az online megoldások, legyen szó számlanyitásról vagy éppen személyi kölcsönről, megtakarítást jelentenek az ügyfeleknek hosszú távon. Bár az elektronikus rendszerek létrehozása egyszeri nagyobb kiadást jelent informatikai, bankbiztonsági szempontból, de hosszabb távon egészen biztosan olcsóbb alternatíva a hagyományos, papíralapú ügyintézéshez képest, a gyorsaság pedig csak még előnyösebbé teszi az online bankolást” – tette hozzá a K&H innovációs vezetője.

A szakember szerint a pénzügyi szektorban zajló digitális forradalomnak köszönhetően egyre több korosztály választja az online alternatívákat a mindennapi bankolásban, legyen szó bankszámlanyitásról, bankkártya-igénylésről, PIN-kód-cseréről vagy akár biztosításkötésről.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS