Várják a jelöléseket az Érték Vagy! elismerésre

Várják a jelöléseket az Érték Vagy! elismerésre
2021. 12. 06., 21:24

Január 5-éig várják a jelöléseket az Érték Vagy! díjra, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának fontosságára irányítja a figyelmet – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára hétfőn Kecskeméten.

Fülöp Attila a kecskeméti postán tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kormány olyan gazdasági növekedésért dolgozik, amelynek lehetőség szerint mindenki a haszonélvezője lehet.

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt tíz évben mintegy egymillióval nőtt a foglalkoztattak száma. Ezen belül a legnagyobb arányban a legnehezebb munkaerőpiaci helyzetben lévő, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása bővült, hiszen ezen időszak alatt 150 százalékkal nőtt.

Az államtitkár kiemelte: a jövőben tovább szeretnék erősíteni ezt a foglalkoztatási formát, mivel a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítése „egyrészt gazdasági potenciál, másrészt leszámolás a kontraproduktív baloldali segélyezéspolitikával, harmadrészt pedig közösségteremtő felelősségvállalást is jelent” – fogalmazott.

Fülöp Attila emlékeztetett, a 2020-ban elindított Érték Vagy! programmal a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élők értékeire hívják fel a figyelmet, valamint elismerést is létrehoztak a foglalkoztatásukért végzett kiemelkedő tevékenység díjazására.

A díjra elsősorban olyan munkáltatók vagy magánszemélyek jelölését várják, akik segítették megváltozott munkaképességű honfitársaikat például az elhelyezkedésben, foglalkoztatóként kiváló példát mutatnak, vagy magánszemélyként sokat tettek az ügyükért.

A jelölés folyamata megtalálható a https://www.ertekvagykonferencia.hu/ oldalon, a díjat a járványhelyzettől függően a január 27-ére tervezett Érték Vagy! nemzetközi konferencia keretében adják majd át.

Fülöp Attila szerint azért is fontos ez az elismerés, hogy „a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának ne csak a gazdasági, de a szolidaritási részét is előtérbe lehessen helyezni”.

A sajtótájékoztató helyszínéül azért választották a kecskeméti postát, mert a Magyar Posta Zrt. egy olyan intézmény, amelyet minden magyar állampolgár ismer – mondta az államtitkár. Hozzátette: „a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása is olyan ügy, amelyet minden magyar állampolgár ismer, még, ha nem is beszél róla minden nap”.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a második legnagyobb hazai foglalkoztatóként társadalmi felelősségnek érzik, hogy vállalatuk minél több megváltozott munkaképességű embernek biztosítson megélhetést.  Beszámolt arról is, hogy arányuk növelése érdekében indították el a Tegyünk együtt! programot, valamint ősszel stratégiai megállapodást kötöttek az Emberi Erőforrások Minisztériumával is.

A posta 27 ezer munkavállalójából jelenleg 200 valamilyen fogyatékossággal élő, közülük a kecskeméti Kálvin téri postán hárman dolgoznak, így van már tapasztalatuk a megváltozott képességű emberek befogadásában és megtartásában – fogalmazott a vezérigazgató.

Engert Jakabné, Kecskemét alpolgármestere elmondta: az önkormányzat elkötelezett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt, évi közel hatvanmillió forint támogatást nyújt annak érdekében, hogy több civil szervezet és munkáltató biztosítson munkát mintegy hetven fogyatékossággal élő számára. (MTI)

A képen: Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára (középen), mellette Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója és Engert Jakabné alpolgármester.

(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS