Új időszámítás a munkaidő-tervezésben

2021. 07. 19., 13:30

Várhatóan több gyártó és termelői szektorban nem kerül alkalmazásra idén az eddigi években jól működő gyakorlat, a központilag egyben kiadott több hetes nyári szabadság a nyári leállás időtartamára, amikor a nagyobb karbantartási munkákat is elvégezték. A termelés most minden felett áll, a gépeknek maximális kapacitás-kihasználtsággal kell működniük. Ezzel együtt a munkavállalók nagy része nyáron szeretne pihenni, kiváltképp július-augusztusban – derül ki a versenyszférában dolgozók közel 10 százalékát képviselő, 200 ezer kölcsönzött munkavállaló kétharmadát foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) legfrissebb kutatásából.

A pandémia korábban nem ismert helyzetet teremtett a létszám- és a munkaidő-tervezésben, -gazdálkodásban. A Munka törvénykönyve által biztosított 4 havi munkaidőkeret – amelynek elsődleges bevezetési hátterében az állt, hogy rugalmasabb munkaerő-szervezéssel a foglalkoztatók a rendkívüli munkavégzés, túlóra költségeit lefaragják – az utóbbi 2 év kiszámíthatatlan és tervezhetetlen gazdasági környezetében nem tudta hatékonyan betölteni ezt a szerepét.

A kormány tavaly év elején a gazdaságvédelmi intézkedésekkel egyidejűleg a munkaidőkeretet 2021. 12. 31-ig kihasználhatóvá tette, segítve ezzel a cégek működését, versenyképességét, talpon maradását. 

„A gazdaság újraindulását követően a szakképzett gépmesterek és gépkiszolgáló operátori személyzet folyamatosan a 4 havi munkaidőkeret felett teljesít. A szabadságok kiadását ezért egy ilyen helyzetben csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével vagy helyettesítéssel tudják kiváltani, amely plusz munkaórákat, túlóraköltségeket generál.  Mindez nagyon komoly kihívást és tervezés jelent úgy, hogy a termelés folyamatosan működjön, miközben a költségek megszorítása és a törvényi szempontoknak is megfeleljen a cég. Minél magasabb gyártási pozíciókról és szintekről beszélünk, annál nehezebb ezeknek a követelményeknek és feltételeknek megfelelni” – fogalmaz Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke.

Sokan a gyermekek iskolai, óvodai szünete, vízparton kihasználható kellemes időjárás miatt, nyáron próbálják kipihenni az egész éves fáradságot, ezt a rövid, pár hetes időszakot a családdal együtt tölteni. A pandémia okozta lezárások, korlátozások a szabadságok egész évre történő arányos elosztását amúgy sem tették lehetővé, megnehezítve a munkavállalók és a HR-osztályok korábbiakban sikeresen és eredményesen alkalmazott és egész évre tervezett munkaerő-gazdálkodását.

Több munkaterületen vagy az alapanyag, vagy a megrendelés visszaesése miatt kiadták az év első felében a szabadságok jelentősebb részét ezért a nyári időszakra a munkavállalóknak a korábban megszokott napoknál kevesebb használható fel, hiszen az év végére, karácsonyi időszakra is tartalékolniuk kell 2-3 napot. A cégek igyekeznek a korábbi év tapasztalataiból merítve jobban tervezni, javaslatot tenni a szabadságok időzítésérehatékony felhasználására.

A pandémia negyedik hullámától való félelem, az alapanyag- vagy csomagolóanyag-hiány által generált kényszerleállások miatt ez bizonyos iparágakban továbbra is tervezhetetlen és kiszámíthatatlan marad.

„A rugalmasabb munkaidő-gazdálkodás hatékonysága a módosított 2 éves (2021. 12. 31-ig) munkaidőkereten felül azzal a módszerrel is növelhető volt, amikor a cégek a havi munkabért előre megfizetve, utólag ledolgoztatva, áthelyezett munkanapokat adtak ki a dolgozóiknak. A kétéves munkaidőkeret meghosszabbításával ugyanakkor átláthatatlanabbá vált a le nem dolgozott napok későbbiekben történő ledolgoztatása, a dolgozók kilépése, felmondás esetében pedig az előre kifizetett munkabér nem minden esetben volt visszavonható” – mondja Dénes Rajmund Roland.

Az utóbbi 2 év pandémia által a munkaerőpiacra gyakorolt hatása vitathatatlan, új kihívások elé állította a HR-szakma vezetőit, képviselőit. A gazdasági versenyelőny megőrzéséhez, a fejlődéshez komoly támogatást tudnak biztosítani a komplex HR-szolgáltatással atipikus foglalkoztatást nyújtó cégek, hiszen a XXI. században már a jövő a távmunkáé és az atipikus a tipikus.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.