Támogatott képzésekkel segíti a Tungsram elbocsájtott dolgozóit a kormány

2022. 08. 03., 19:19

Mindhárom érintett megyében és a fővárosban támogatott képzésben vehetnek részt a Tungsram Operations Kft. csoportos létszámleépítésben érintett dolgozói. A programban személyre szabottan, álláskeresést ösztönző juttatással valósul meg a képzésük, átképzésük, így akinek eddig nem sikerült másik munkahelyen elhelyezkednie, ennek segítségével könnyebben térhet vissza a nyílt munkaerőpiacra – jelentette be Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár.

A Tungsram még áprilisban jelentette be, hogy megszünteti a hagyományos világítástechnikai termékek gyártását, ezért év végéig 1600 dolgozóját elbocsátja.

A Technológiai és Ipari Minisztérium az év végéig elbocsátani tervezett foglalkoztatottak mielőbbi újra munkába állását a „Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása” elnevezésű munkaerő-piaci programmal segíti Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben, valamint a fővárosban. A kormányhivatalok segítségével megyénként olyan szakmai képzésekhez csatlakozhatnak, amelyek a helyi munkaerő-piaci kereslethez igazodnak, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat célzott segítséget nyújt az érintetteknek.

A mintegy félmilliárd forintból megvalósuló program országszerte több mint 30 szakma elsajátításához nyújt támogatást, a csoportos leépítés folyamata szerinti ütemezésben. A képzési támogatás összege havi bruttó 250 ezer forint/fő, amiből a résztvevők – mivel az álláskeresői támogatásokat csak személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék levonása terheli – 187 500 forintot kaphatnak kézhez a képzés ideje alatt, maximum 12 hónapon keresztül.

Érdemben megkönnyítheti, felgyorsíthatja a dolgozók újbóli munkába állását az is, hogy a vállalat telephelyeinek otthont adó városokban a csoportos leépítésben érintett létszámnál több üres álláshelyet tartanak nyilván. Az érintett munkavállalók így nagyobb eséllyel tudnak akár önállóan vagy államilag támogatott képzéssel elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Az elmúlt hetekben több állásbörzére is sor került, és a kormányhivatalok folyamatos kapcsolatot tartanak a vállalat képviselőivel a munkavállalók foglalkoztatási helyzetének megoldása érdekében. (TIM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS