Sokan kedvelik a home office-t, mégis szűkülnek a lehetőségek

2023. 09. 25., 20:41

Magyarországon tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége otthoni munkavégzésre – van, akinek a munkaköre, míg másnak a munkaadója nem teszi ezt lehetővé – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből.

Míg a pandémia alatt széles körben elterjedtté vált az otthoni munkavégzés azoknál a területeknél, amelyeknél kivitelezhető volt, mostanra a visszarendeződés látszik Magyarországon. Sokan újra bejárnak dolgozni, van, aki teljes munkaidőben, mások hetente csak néhány napon. A Profession.hu kutatásában a munkavállalók tapasztalatait, jövőre vonatkozó várakozásait, kilátásait és preferenciáit vizsgálta a home office-ra vonatkozóan.

Milyen munkarendet szeretnének a munkavállalók?

A legtöbb munkavállaló (46 százalék), ha választhatna és kivitelezhető lenne, a hibrid rendszert pártolná legoptimálisabb felállásként, amelyben előre meghatározott napokon vagy időszakokban a munkahelyről, máskor pedig otthonról dolgozhat. Minden tizedik embernek az lenne a leginkább megfelelő, ha a csapat egy része bejárna.

34 százalékuk egyöntetűen kötelezővé tenné a bejárást minden kolléga számára teljes munkaidőben. A válaszadók 15 százaléka mindenkinek, 17 százaléka viszont senkinek sem engedélyezné a munkahelyen kívüli munkavégzést.

A munkavállalók többsége szigorításra számít

A dolgozók kétharmada úgy véli, hogy a közeljövőben heti egy napnyi home office-t sem fognak engedélyezni számára. 11 százalék szerint heti 1-2 nap lehetőségük azért marad erre, míg 15 százalék bízik benne, hogy a hét nagyobb részében meghagyják a lehetőséget.

A preferenciákkal és prognózisokkal párhuzamosan az is kiderült a Profession.hu felméréséből, hogy bár sokan nem örülnének a munkába járásra vonatkozó szigorításnak, de a válaszadók felének ez a döntés nem változtatna a munkahelyéhez való hozzáállásán. Azoknál, akiknél viszont igen, kompenzációt kérnének cserébe (9 százalék), vagy felmondanának, és egy olyan céghez igazolnának, ahol dolgozhatnak otthonról is (13 százalék). Ez utóbbi választás az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző a nőkre (18 százalék), a felsőfokú végzettségűekre (20 százalék) és a szellemi munkát végzőkre (21 százalék).

Az otthoni munkavégzés hatásai

Attól függetlenül, hogy adott-e és milyen formában a home office lehetősége, a munkavállalók közel harmada gondolja azt, hogy kevésbé hatékonyan végzi/végezné otthonról a feladatait – körükben felülreprezentáltak az állami intézmények egészségügyi/szociális és oktatási dolgozói, a fizikai munkát végzők, valamint a felsővezetők. Elenyészőbb az aránya (19 százalék) azoknak, akik az otthoni munkavégzésnek inkább az előnyét látják e téren, a válaszadók többsége (43 százalék) pedig nem tapasztal különbséget, szerintük nem befolyásolja a teljesítményüket a helyszín.

„Egyértelmű összefüggés van a hatékony otthoni munka vélelme és a gyakorlat között: minél több otthonról ledolgozható napot engedélyeznek a dolgozóknak, annál magasabb azoknak az aránya is a cégen belül, akik szerint hatékonyabb távolról dolgozni. Ezekben a munkakörökben és ezeknél a vállalatoknál a kollégáknak már bevett, jól működő gyakorlata van az otthoni munkavégzésre” – magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

„Kutatásunkban kitértünk a home office előnyeire is, kíváncsiak voltunk, hogy melyek a leggyakoribb érvek az otthonmaradás mellett. A többség számára (60 százalék) a rugalmas munkaidő-beosztás az egyik legfontosabb előnye, közel ennyien az utazás ritkulásából fakadó időtakarékosságot emelték ki. A válaszadók több mint egyharmada sorolta a munka-magánélet egyensúlyát a legnagyobb előnyök közé, valamivel kevesebben a stressz csökkenését. 20 százalékuk a jobb koncentrációt, 19 százalékuk pedig a jobb mentális és/vagy testi egészséget emelte ki” – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS