Magyarországon tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége otthoni munkavégzésre – van, akinek a munkaköre, míg másnak a munkaadója nem teszi ezt lehetővé – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből.
Míg a pandémia alatt széles körben elterjedtté vált az otthoni munkavégzés azoknál a területeknél, amelyeknél kivitelezhető volt, mostanra a visszarendeződés látszik Magyarországon. Sokan újra bejárnak dolgozni, van, aki teljes munkaidőben, mások hetente csak néhány napon. A Profession.hu kutatásában a munkavállalók tapasztalatait, jövőre vonatkozó várakozásait, kilátásait és preferenciáit vizsgálta a home office-ra vonatkozóan.
A legtöbb munkavállaló (46 százalék), ha választhatna és kivitelezhető lenne, a hibrid rendszert pártolná legoptimálisabb felállásként, amelyben előre meghatározott napokon vagy időszakokban a munkahelyről, máskor pedig otthonról dolgozhat. Minden tizedik embernek az lenne a leginkább megfelelő, ha a csapat egy része bejárna.
34 százalékuk egyöntetűen kötelezővé tenné a bejárást minden kolléga számára teljes munkaidőben. A válaszadók 15 százaléka mindenkinek, 17 százaléka viszont senkinek sem engedélyezné a munkahelyen kívüli munkavégzést.
A dolgozók kétharmada úgy véli, hogy a közeljövőben heti egy napnyi home office-t sem fognak engedélyezni számára. 11 százalék szerint heti 1-2 nap lehetőségük azért marad erre, míg 15 százalék bízik benne, hogy a hét nagyobb részében meghagyják a lehetőséget.
A preferenciákkal és prognózisokkal párhuzamosan az is kiderült a Profession.hu felméréséből, hogy bár sokan nem örülnének a munkába járásra vonatkozó szigorításnak, de a válaszadók felének ez a döntés nem változtatna a munkahelyéhez való hozzáállásán. Azoknál, akiknél viszont igen, kompenzációt kérnének cserébe (9 százalék), vagy felmondanának, és egy olyan céghez igazolnának, ahol dolgozhatnak otthonról is (13 százalék). Ez utóbbi választás az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző a nőkre (18 százalék), a felsőfokú végzettségűekre (20 százalék) és a szellemi munkát végzőkre (21 százalék).
Attól függetlenül, hogy adott-e és milyen formában a home office lehetősége, a munkavállalók közel harmada gondolja azt, hogy kevésbé hatékonyan végzi/végezné otthonról a feladatait – körükben felülreprezentáltak az állami intézmények egészségügyi/szociális és oktatási dolgozói, a fizikai munkát végzők, valamint a felsővezetők. Elenyészőbb az aránya (19 százalék) azoknak, akik az otthoni munkavégzésnek inkább az előnyét látják e téren, a válaszadók többsége (43 százalék) pedig nem tapasztal különbséget, szerintük nem befolyásolja a teljesítményüket a helyszín.
„Egyértelmű összefüggés van a hatékony otthoni munka vélelme és a gyakorlat között: minél több otthonról ledolgozható napot engedélyeznek a dolgozóknak, annál magasabb azoknak az aránya is a cégen belül, akik szerint hatékonyabb távolról dolgozni. Ezekben a munkakörökben és ezeknél a vállalatoknál a kollégáknak már bevett, jól működő gyakorlata van az otthoni munkavégzésre” – magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
„Kutatásunkban kitértünk a home office előnyeire is, kíváncsiak voltunk, hogy melyek a leggyakoribb érvek az otthonmaradás mellett. A többség számára (60 százalék) a rugalmas munkaidő-beosztás az egyik legfontosabb előnye, közel ennyien az utazás ritkulásából fakadó időtakarékosságot emelték ki. A válaszadók több mint egyharmada sorolta a munka-magánélet egyensúlyát a legnagyobb előnyök közé, valamivel kevesebben a stressz csökkenését. 20 százalékuk a jobb koncentrációt, 19 százalékuk pedig a jobb mentális és/vagy testi egészséget emelte ki” – tette hozzá a szakértő.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.