Számos ágazatban gazdasági szükségszerűség, hogy a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégek Európai Unión kívüli, akár távoli országokból pótolják – hangzott el a WHC Csoport főtámogatásával megrendezett Business Fest üzleti fesztivál HR szakmai szekcióján.
A számos területet, főleg az ipari termelő szektort érintő munkaerőhiány miatt az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe került hazánkban az EU-n kívülről, akár távoli országokból érkező vendégmunkások foglalkoztatása a hiányszakmákban. A magyarországi vállalatok tapasztalata eddig összességében kedvező a harmadik országból érkező munkaerő kapcsán: a hazánkban munkát vállaló külföldiek általában motiváltak, lojálisak és aránylag könnyen és gyorsan alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz, illetve alacsony körükben a fluktuáció.
A hazánk legnagyobb üzleti fesztiválja részeként megrendezett HR Fest keretében a munkaerő-piaci szakemberek éppen ezért kiemelten, több aspektust vizsgálva foglalkoztak a hazánkba érkező vendégmunkások témakörével.
Csonka Veronika, a WHC Csoport Nemzetközi toborzási üzletágvezetője Boros Tündével, a Flextronics DL toborzási felelősével beszélgetett arról, hogy a hazánkban közel 7000 főt foglalkoztató elektronikai világcég 2017 óta foglalkoztat ukrán, míg tavaly óta immár Fülöp-szigeteki munkavállalókat is. A nagyvállalat tapasztalatai kapcsán Boros Tünde arról számolt be, hogy mind az ukrán, mind a Fülöp-szigeteki munkavállalók beilleszkedése gördülékeny és problémamentes volt, köszönhetően annak, hogy alaposan és időben felkészítették a szervezetet és érzékenyítették a magyar munkavállalókat, nagy hangsúlyt fektetve a belső kommunikációra. „Vállalatunk számára a lehető legjobb döntés volt a külföldi dolgozók alkalmazása. Foglalkoztatásuk jóvoltából egyaránt stabilizálódott a termelés és a szervezet, nagymértékben lecsökkent a fluktuáció. Ennek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy más fontos területekre, például a hatékonyságnövelésre fókuszáljunk. A különböző országokból, kultúrákból származó munkavállalók rövid idő alatt képesek alkalmazkodni egymáshoz, a magyar munkavállalók számára pedig pozitívum, hogy a csökkenő munkaerőhiány miatt kevesebb a túlóra, kiszámíthatóbb a működés” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A hazánkban ukrán, Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat is alkalmazó Continental technológiai vállalat az ukrajnai háború miatt egy teljesen új helyzetben találta magát: az ukrán kollégák körében 70–80 százalékra növekedett a fluktuáció, a dolgozók családtagjai pedig tömegesen érkeztek menekültként Magyarországra. A kialakult helyzetre reagálva a Continental a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen hosszú távú integrációs programot dolgozott ki az ukrán munkavállalók családjai számára.
„A családegyesítésre, beilleszkedésre fókuszáló, átfogó programunk célja, hogy ukrán munkavállalóink és az országba érkező hozzátartozóik egy év alatt teljesen önellátó, társadalmilag integrált családokká váljanak. A program keretében első körben 100 ukrán család számára tettük lehetővé, hogy a korábbi munkásszálló helyett saját lakásba költözzenek, melyet az otthonuknak tekintenek. A gyermekek számára megszervezzük az iskolai beiratkozást, taníttatást, segítünk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, a nyelvtanulásban, illetve elősegítjük, ösztönözzük a közösségi életet” – összegezte Kalmár Ákos, a Continental magyarországi HR vezetője.
A külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció témakörére is kiemelt figyelmet fordítottak a HR Festen. Az elmúlt években amúgy is gyors ütemű digitalizációt a koronavírus-járvány még tovább pörgette. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag az online térben tájékozódik, a tendenciát lekövetve pedig a HR-esek és toborzók is újabb és újabb digitális megoldásokat integrálnak folyamataikba.
A Zyntern álláskereső portál rendezvényen közzétett kutatása rávilágított, hogy a Z generációs fiatalok közel fele (47,2 százaléka) tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni. A felmérés továbbá arra is rávilágított, hogy a fiatalok online keresnek és találnak munkát, leggyakrabban pedig a Profession.hu, Zyntern.hu portálokat, vagy a LinkedIn felületét használják álláskeresésre.
A digitalizáció viszont nemcsak a munkakeresési szokásokat változtatja meg, hanem a munkaköröket is, hiszen a Chat GPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak. A téma kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban egyre többször hallhatjuk a vészjósló prognózisokat, mely szerint a mesterséges intelligencia (MI) százezrek munkáját veszi majd el – jelen pillanatban azonban ettől igencsak távol állunk. Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk. Fontos azonban, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van – az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.