Ottó Csaba: Új karrierprogramot dolgozott ki a Man at Work

Ottó Csaba: Új karrierprogramot dolgozott ki a Man at Work
2023. 10. 26., 11:19

Tízszer több jelentkezőt biztosít a szimulációra épülő kompetenciamérés – közölte a személyzeti szolgáltatások területének egyik legnagyobb magyar tulajdonú cége, a Man at Work.

Évről évre nagyobb kihívást jelent mind a vállalatok, mind a velük együttműködő munkaerő-közvetítők számára a megfelelő képzettséggel és motivációval rendelkező munkaerő biztosítása.

„Vannak olyan partnereink, akik a többcsatornás megoldást választják, ezért számos HR-szolgáltatóval egyszerre szerződnek. Vannak, akik csupán a saját toborzóikban hisznek, és a saját felvételi folyamataikat fejlesztik. Olyanok is akadnak, akiknél a szakterületekre fókuszálva specialisták szűk köre dolgozik a jelölt felkutatásán. Bárhogy is vesszük, a legtöbb esetben ugyanazokkal az önéletrajzokkal találkozunk. Mi sem hiszünk a csodákban, sem az esőtáncban, a jelöltek klónozása sem opció, ezért mindig valami egészen új dolgon törjük a fejünket” – fogalmaz Ottó Csaba, az idén 25 éves Man at Work ügyvezető igazgatója.

Évek óta toboroznak kékgalléros munkakörökre az egyik élelemiszeripari partnerük számára, akiknél idén nyáron a szokásosnál is nagyobb volt az üres álláshelyek száma. Részben a természetes fluktuáció kezelésére, részben a folyamatban lévő nagyobb léptékű gyártókapacitás bővítésére, részben a termék szezonális jellege miatt, nagyobb volt a munkaerőigény. A szakmai tapasztalattal rendelkező és még reálisnak mondható anyagi ellentételezést elváró élelmiszeripari technikusok megtalálására csekély esély mutatkozott.

A standard munkaköri profilok meghirdetésén túl, a cég érettségizetteknek szóló karrierprogramot dolgozott ki.

„Azt a feladatot kaptuk – más szolgáltatókkal karöltve –, hogy próbáljuk megtalálni azokat a pályát tévesztett fiatalokat, akik máris munkahelyváltáson törik a fejüket. Azokat, akik nem olyan munkakörben dolgoznak, ami megfelel a személyiségüknek, vagy azokat a frissen végzett álláskeresőket, akik még azt sem tudják, merre induljanak el” – foglalta össze az ügyvezető.

Jelölteket kellett felkutatniuk, akik nyitottak valami egészen másra, mint amit eddig tanultak, csináltak, vagy amit a szüleik szántak nekik, hajlandóak az átképzésre, lelkesek, van műszaki érdeklődésük, kellően eltökéltek és motiváltak a vállalásaik teljesítésére a karrierprogram végéig.

A Man at Work szakemberei toborzási startégiájukban elsősorban a fiatal célcsoportnak szóló social media felületeket választottak és azokon helyeztek el hirdetéseket. Egy-egy jelölt kapcsán a megérzéseik helyett olyan, a munkakör szempontjából fontos kompetenciák komplex mérésére, vizsgálatára alkalmas felvételi folyamatot dolgoztak ki, amely alapjaiban szakít a hagyományokkal. Nem igényel például önéletrajzot, többkörös felvételi interjúkat, ahogy a termelést hátráltató próbanapra sincs szükség.

A tesztkitöltés, vagyis az online kompetenciamérés adatainak elemzését egykörös felvételi nap követi, ahol barátságos környezetben a pályázók többed magukkal kifejezetten élvezetes programsorozatban vehetnek részt. Ennek egyik kulcseleme, amikor a pályázók digitális eszközre fejlesztett, a munkakör tevékenységeit szimuláló feladatokat oldanak meg, így a felvételiztető területvezetők kapásból el tudják dönteni, hogy kikkel szeretnének dolgozni.

Aki jól szerepel, a felvételi nap végén állásajánlattal távozhat. Ez a vizsgálati módszer bármely munkakörre alkalmazható. Az eredmény a munkáltató szemszögéből magáért beszélt: nagyon rövid idő alatt tízszeres jelentkezőből 82 százalék feletti a megfeleltek aránya.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS