Nőtt a munkanélküliség, csökkent a foglalkoztatottság júliusban

2022. 08. 25., 09:22

A júniusi 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelkedett júliusban a munkanélküliségi ráta – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022. júliusban a munkanélküliekszáma a 173 ezer fő volt, 13 ezerrel több, mint az előző hónapban. A (15–74 éves) foglalkoztatottak száma ezzel párhuzamosan csökkent: a júniusi 4 millió 739 ezer főről 4 millió 714 ezer főre.

Május-júliusi adatok

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2022. május–júliusban 4 millió 699 ezer főt tett ki, 52 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. A 15–64 évesek közül 4 millió 589 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,4 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma – 14 ezer fős növekedéssel – 2 millió 438 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 79,0 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezerrel, 2 millió 151 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 267 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk nem változott, 27,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 88,4 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,1 százalékponttal, 65,0 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, az előbbi adat 37 ezer fővel, az utóbbi 0,8 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest A férfiak körében a munkanélküliek száma 88 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 72 ezer főt tett ki, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent. A 15–24 éves munkanélküliek száma 30 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 4,8 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent, míg az 55–74 évesek 3,0 százalékos értéke lényegében nem változott (+0,1 százalékpont). A munkakeresés átlagos időtartama 9,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS