Nőtt a munkanélküliség, csökkent a foglalkoztatottság júliusban

2022. 08. 25., 09:22

A júniusi 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelkedett júliusban a munkanélküliségi ráta – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022. júliusban a munkanélküliekszáma a 173 ezer fő volt, 13 ezerrel több, mint az előző hónapban. A (15–74 éves) foglalkoztatottak száma ezzel párhuzamosan csökkent: a júniusi 4 millió 739 ezer főről 4 millió 714 ezer főre.

Május-júliusi adatok

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2022. május–júliusban 4 millió 699 ezer főt tett ki, 52 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. A 15–64 évesek közül 4 millió 589 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,4 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma – 14 ezer fős növekedéssel – 2 millió 438 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 79,0 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezerrel, 2 millió 151 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 267 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk nem változott, 27,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 88,4 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,1 százalékponttal, 65,0 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, az előbbi adat 37 ezer fővel, az utóbbi 0,8 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest A férfiak körében a munkanélküliek száma 88 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 72 ezer főt tett ki, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent. A 15–24 éves munkanélküliek száma 30 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 4,8 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent, míg az 55–74 évesek 3,0 százalékos értéke lényegében nem változott (+0,1 százalékpont). A munkakeresés átlagos időtartama 9,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS