Munkaerőhiány: toronymagasan vezet a feldolgozóipar

2023. 12. 21., 18:10

Bár az egy évvel korábbihoz képest javult a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei második negyedév végén még mindig mintegy 80 ezer üres álláshely volt Magyarországon. 18 ezer betöltetlen pozícióval toronymagasan vezet a feldolgozóipar, de nagy szükség van termék- és villamosberendezés-összeszerelőkre, takarítókra és kisegítő munkásokra is. Bizonyos területekre akár hónapokig is toboroznak a cégek, ezért egyre többen veszik igénybe a munkaerő-kölcsönzők segítségét, illetve élnek a nemzetközi toborzás lehetőségével.

Magyarországon továbbra is számos iparágban küzdenek munkaerőhiánnyal, főleg a diplomát nem igénylő állásokban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének 2022-ben megjelent Rövidtávú munkaerőpiaci prognózisa alapján 2023-ban az első három helyen az egyéb termék-összeszerelő, a villamosberendezés-összeszerelő, illetve az intézményi takarító és a kisegítő munkakörök végeztek megelőzve olyanokat, mint szoftverfejlesztő, vagy éppen a bolti eladó. Emellett különösen magas a kereslet a szakképzett fizikai munkásokra, mint például targoncavezetőkre, hegesztőkre vagy villanyszerelőkre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei második negyedévre vonatkozó adatai alapján mintegy 80 ezer üres álláshely várt betöltésre, ami az egy évvel korábbihoz képest javulást mutat, mivel akkor még a 100 ezret közelítette a számuk. A betöltetlen állásokat vizsgálva toronymagasan vezet a feldolgozóipar, amely a maga több mint 18 ezer üres állásával a szabad pozíciók közel egyötödét adja.

A vállalkozások továbbra is azt tapasztalhatják, hogy bizonyos szakterületeken akár hónapokig nem találnak megfelelő pályázót az üres álláshelyekre, ráadásul azzal is szembesülniük kell, hogy a korábban bevált toborzási gyakorlatok ma már nem feltétlenül működnek. Ez azzal jár, hogy az eddiginél jóval több erőforrást kell fordítaniuk a munkaerő biztosítására, pedig van olyan megoldás, amivel az ezzel járó feladatokat átadhatják másnak, miközben megoldhatják azt is, hogy a munkavállalói létszám szempontjából rugalmasan reagáljanak a változó üzleti környezetre.

A munkaerő-kölcsönzés több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, azonban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben talán minden eddiginél fontosabb lehet ez a megoldás.

„A gazdaság számos területén küzdenek munkaerőhiánnyal itthon, azonban a várakozásokkal ellentétben a diplomát nem igénylő állások között van a legtöbb betöltetlen pozíció. Mi már két évtizede segítünk ügyfeleinknek a megfelelő emberek megtalálásában, és mivel egyre nehezebb hazai dolgozókkal megoldani ezt a problémát, külföldről is hozunk be munkavállalókat. Nagyrészt ipari munkaköröket töltenek be a határon túlról, de villamosberendezés-összeszerelők is érkeztek, legtöbben a Fülöp-szigetekről, illetve Indonéziából. Szinte bármilyen hiányszakmában lévő állásra tudunk toborozni és beutaztatni külföldi munkavállalót, és a létszámot tekintve is igen rugalmasak vagyunk” – mondta Bene András, a Work Force HR szolgáltató nemzetközi toborzási vezetője.

Előre felkészítik a külföldi munkavállalókat

A Work Force gyakorlata az, hogy már a külföldi munkavállalók kiválasztása során tisztázzák a szakmai elvárásokat és ellenőrzik az iskolai végzettséget, valamint tapasztalatot a partnerek elvárásai alapján. Emellett a vállalat külföldi toborzói előre felkészítik a harmadik országból érkezőket a várható munkakörülményekre és elvárásokra, melyet az engedélyezési eljárás alatt külön oktatásokon sajátíthatnak el. Ennek köszönhetően a Magyarországra érkezésüket követően szinte azonnal teljesértékű dolgozókká válhatnak, így gyorsabban be is tudnak illeszkedni.

„Azzal érdemes tisztában lenniük a hazai vállalkozásoknak, hogy egy harmadik országból érkező munkavállaló toborzása és beutaztatása olyan külön költségekkel jár, amivel a magyar dolgozók esetében nem kell számolniuk. Ugyanakkor számos előnye is van ennek a megoldásnak, hiszen a munka és a foglalkoztató iránti sokkal nagyobb elköteleződés, a jóval alacsonyabb fluktuáció mellett az is fontos tényező a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, hogy hazai viszonylatban ilyen módon gyorsan be lehet tölteni pozíciókat. Emellett a cégeknek gondolnia kell még a hatósági adminisztrációra, valamint a szállásra, illetve utaztatásra is, azonban minősített munkaerőkölcsönzőként ezekben a feladatokban tudnak segíteni a HR szolgáltatók” – fűzte hozzá Bene András.

Van, akiknek ismeretlen a betegszabadság

A Work Force megvizsgálta azt is, hogy a szolgáltató által kölcsönzött munkavállalók esetében hogyan alakult a betegszabadságok mennyisége. A 2023. január-november közötti időszakra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kölcsönzött dolgozók átlagosan a rendelkezésre álló betegszabadság 23 százalékát vették igénybe.

Jelentős eltérések mutatkoznak azonban abban, hogy a különböző országokból érkezők mennyit hiányoztak egészségügyi okokból. Az egyik legmagasabb értéket az indonéz kölcsönzött munkaerő esetében mérték, ők november végéig a rendelkezésre álló betegszabadság 31 százalékát vették ki. Őket követik a magyar munkavállalók 30 százalékkal, de például a Fülöp-szigetekről, Kirgizisztánból és Oroszországból érkezett dolgozók egyáltalán nem voltak betegszabadságon és ez a helyzet a szerb munkavállalókkal is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS