Munkaerő-kölcsönzés: elkerülhetőnek látszik az inflációs bérspirál

2023. 02. 21., 15:13

A munkaerő-kölcsönzési szektorban az idei béremelések átlagosan 10 százalék körül voltak – tette közzé a 420 ezer atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteinek legfrissebb adatait a DiákÉSZ, a KÖZÉSZ és az MMOSZ.

A tavalyi 15-25 százalék mértékű infláció minden szektort súlyosan érintett. A bérek reálértékének megtartása miatt a foglalkoztatók a 2022 elején elfogadott béremelésen felül év vége felé egyszeri vagy visszamenőleges béremeléssel próbálták mérsékelni, ellensúlyozni az inflációt. 2023-ra várható volt, hogy hasonló nagyságrendű bérkompenzációt nem tudnak biztosítani, mert annak mértéke már nem kitermelhető. 

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke szerint a partnereik fix összegű béremelést adtak, vagy egységesen százalékos béremelést hajtottak végre. Több esetben próbálta a kölcsönvevő a 2022. év végi infláció miatti bérkompenzációt a 2023. évi béremeléssel együtt kommunikálni, abba beszámítani, de ezt nem fogadták lelkesedéssel a munkavállalók, ezért további bérmegállapodásokra került sor.

Ilyen esetekben a felek 2023. július 1-jétől további bérkompenzációban állapodtak meg. Olyan kiegészítés is előfordult, hogy a cégek sikeres üzleti éve esetén a dolgozók év végén prémiumot kaphatnak.

Természetesen a háború okozta kiszámíthatatlan gazdasági környezetet egyik fél sem tudja befolyásolni.  Az MMOSZ úgy látja, a betanított és a szakmunkás bérek minden olyan iparágban, szektorban versenyképesek tudtak maradni, ahol a nyersanyaghiány, megemelkedett rezsi költségek ellenére a cég üzleti tervei teljesültek, jövedelmezősége megmaradt.

Meghatározó iparágakban nem ritka, hogy a betanított, operátori bérek elérik, vagy akár 15-20 százalékkal meghaladják a 2023. évi garantált bérminimum, szakmunkás bérek minimális összegét, szakemberek esetében pedig a valós besorolási bér akár 30-50 százalék is magasabb, mint a törvényileg kötelező érték.

„2023 januárjában az átlagos órabér Budapesten bruttó 1900 forint körülalakul, amit a diákok túlnyomó többsége nettóban kap meg, mert 25 éven aluliak, illetve nem haladja meg a havi átlagbért a jövedelmük” – fogalmaz Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) főtitkára.

Jelenleg egy budapesti diák átlagosan 75 órát dolgozik havonta, így kb. 150 ezer forintot keres. A budapesti órabérektől nem sokkal maradnak el az észak-dunántúli órabérek, azonban a dél-dunántúli és az alföldi régióban, pár megyeszékhelyet leszámítva, inkább a minimálbéres vagy nem sokkal a fölötti kifizetések a jellemzőek.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke úgy tapasztalja, hogy 2023. elején a kereskedelem megtorpanni látszik. A magas infláció miatt visszaesett a vásárlók száma, így kevesebb nyugdíjas kisegítő munkatársra van szükség. Ez a tendencia az élelmiszeriparban is megfigyelhető, igaz, jóval kisebb mértékben.

A munkaerőhiány általános trendje a diákmunkában is megjelenik, egyre nehezebb az új munkaerő bevonása.  A jelentkezők száma éven belül ciklikusan változik, június-júliusban jóval magasabb, mint az év többi időszakában, szeptember-októberben, illetve április-május környékén pedig alacsonyabb. 

nyugdíjas szövetkezetek tapasztalata, hogy az érintettek érdeklődése töretlen. A karácsonyi időszak után újra szép számmal keresnek lehetőségeket rugalmas munkavégzésre. A kölcsönzött munkavállalókra a jelenleg működő cégek munkaerőigénye és a jövőben várható új beruházások miatt fokozottan szükség lesz. A kormányzati támogatások miatt időszakosan előfordult az utóbbi években, hogy a kölcsönvevők a létszámuk megtartása miatt idő előtt saját állományukba veszik át a gyakorlott, már bizonyított kölcsönzötteket.

Ennek ellenére a legtöbb foglalkoztató tartja a 70-85 százalék saját állomány és a 15-30 százalék kölcsönzött munkavállalói arányt, ezt pedig a komplex HR-szolgáltatásokat biztosító kölcsönbeadók folyamatos toborzásokkal, mobilis területileg költözést vállaló magyar állampolgárokkal és a hiányszakmákban pedig külföldi munkavállalókkal tudják biztosítani.

A KÖZÉSZ azt tapasztalja, hogy az idei év a nyugdíjas szövetkezetek életében a magasabban kvalifikált munkák ellátásában hozhat áttörést, hiszen számottevő azon nyugdíjasok regisztrációja, akik diplomával rendelkeznek és továbbra is szívesen vállalnának szellemi munkát. A szövetkezeteknek azon kell dolgozniuk, hogy a könnyű fizikai feladatokon túl, ilyen jellegű lehetőségeket is tudjanak biztosítani. Ehhez még szorosabb együttműködésre van szükség a vállalkozások és a szövetkezetek között, hiszen jobbára ezek már kulcsfontosságú pozíciók a cégeknél. Abban bíznak, hogy a 2023 a nyugdíjas szövetkezetek eddigi legeredményesebb éve lesz.

Az MMOSZ szerint a munkaerő-kölcsönzési szektor erősödése, a kölcsönzöttek létszámának emelkedése, a növekedés dinamizmusa 2023-ban tovább folytatódik, a munkaerő-kölcsönzés presztízse tovább erősödik. A partneri együttműködésnek, a folyamatos kölcsönbeadói HR-jelenlétnek köszönhetően a kölcsönzött dolgozók egyre jobban érzik magukat belsős, saját dolgozóként. Az elmúlt 5-10 év következetes szakmai munkája bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van az atipikus HR-szolgáltatókra, mert jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország gazdasági növekedéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS