Már 16 ezren dolgoznak a Nyári diákmunka program támogatásával

2022. 07. 09., 15:07

Már 16 ezer fiatal dolgozik a Nyári diákmunka program támogatásával – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) szombaton.

A közleményben idézték Kutnyánszky Zsoltot, a TIM iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkárát: „az idén bevezetett szja-mentességüknek köszönhetően a 25 év alattiaknak még inkább megéri a vakáció alatt munkát vállalniuk. A Nyári diákmunka program 2013 óta bértámogatással ösztönzi a középiskolások, egyetemisták szünidei foglalkoztatását. Az idei felhívásban mostanáig megkötött 3500 szerződés alapján 16 ezer fiatal dolgozik önkormányzatoknál, a turizmus-vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban több mint 1,7 milliárd forint állami hozzájárulással.”

A programban 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban éppen nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok foglalkoztatása támogatható.

A fiatalok június közepe óta regisztrálhatnak az idei kiírásra, ezt eddig több mint 19 ezren tették meg.

A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások hívhatják le. Mostanáig 3560 munkaadótól 3885 kérelem érkezett be 17 736 diák foglalkoztatására több mint kétmilliárd forint támogatási igénnyel - tették hozzá.

Ötből négy esetben önkormányzatok keresnek hivatalsegédeket a nyári szabadságolások idejére, az állandó munkaerő pótlására. A helyhatóságok számára legfeljebb két hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett bért.

Már több mint háromezer diák szerezhet gyakorlati munkatapasztalatot a turizmus-vendéglátásban, szállodákban, éttermekben, fagylaltozókban besegítve az idegenforgalmi főszezonban. A cégeknél legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a program a munkabér összegének háromnegyedét vállalja át.

A legtöbb munkáltatói kérelem Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett be, a legtöbb megkötött szerződéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg büszkélkedhet. Ezernél több támogatott fiatal dolgozik Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.

A járási hivatalok folyamatosan közvetítik ki a diákokat a munkahelyekre, és biztosítják a bértámogatást a munkaadóknak.

Az augusztus végéig tartó Nyári diákmunka program részletei a www.munka.hu oldalon olvashatók.

Kutnyánszky Zsolt tudatta: „a kormány a Nyári diákmunka programban tavalyig több mint 242 ezer tanulót, hallgatót támogatott összesen közel 24 milliárd forinttal. Az idei kiírásra beérkezett igénylések máris meghaladják az eredeti, kétmilliárd forintos keretösszeget. A Technológiai és Ipari Minisztérium a múlt héten további közel egymilliárd forinttal emelte meg a rendelkezésre álló forrásmennyiséget. A kormány célja a teljes foglalkoztatás kivívása és megvédése. A 2010-es 56 százalékról már 74 százalékra tornáztuk fel a foglalkoztatási rátát, ezzel az európai sereghajtók közül az élvonalba törtünk előre. Az ún. legjobb munkavállalási korú népességben, a 25-54 éveseknél már 88 százalék fölötti a mutató. További tartalékok így a részmunkaidő és a távmunka elterjesztése mellett éppen a fiatalabb korosztályokban találhatók.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS