Lemaradt Magyarország a részmunkaidős foglalkoztatásban

2022. 01. 04., 09:03

Magyarország le van maradva a részmunkaidős és távmunka tekintetében az Unióhoz képest. Ezen a téren a koronavírus-járvány javított, de még komoly fejlődésre van szükség, hogy a 4,8 százalékos magyar arány megközelítse az uniós 18 százalékos átlagot. A növekedés borítékolható, a K&H jövőkutatás szerint a következő időszakban sok dolgozó lazábban kapcsolódik majd egy adott munkahelyhez és egyre nagyobb teret kap a projektalapú munkavégzés. Ráadásul a tanulás nem áll meg a felsőoktatásban, hanem sokkal tovább tarthat, így több területen vállalhatnak munkát az érintettek.

A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat – legalábbis a K&H jövőkutatás szerint ez egy reális forgatóköny a 2030-ig terjedő időszakra.

Kire lesz szükség?

„Az automatizálás és a robotizáció egy évtized alatt jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és az igényeket. Óriási kereslet lesz az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó munkaerő iránt” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, idézve a kutatásban résztvevő szakértőket.

Hozzátette: „A másik kulcsfontosságú trend lehet, hogy sokkal lazábban fogunk kötődni a munkaadókhoz – megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma. A személyes munkavégzés csökken és a fizetés a teljesítménytől függ majd, így természetes lesz majd, hogy a szakemberek projekt alapon kötődjenek akár több céghez is egyszerre.”

(Németh Balázs is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 340. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Feljöhet Magyarország

Ez az átalakulás lendületet adhat Magyarországon a részmunkaidős és távmunkának, amely ugyan lökést kapott a járvány alatt, de még nemzetközi szinten lemaradásban van. Magyarországon ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatottak arány 4,8 százalékos volt 2020-ban, szemben a 18 százalék feletti uniós átlaggal. Nem beszélve a hollandiai 50 százalék feletti értékről vagy a belgiumi vagy ausztriai 24,4 és 27,2 százalékos arányról.

A K&H jövőkutatás szerint a lexikális tudás egyre inkább háttérbe szorul, helyét pedig a problémamegoldáson, a megértésen, partnerségen alapuló tudás veszi át. Utóbbiakat pedig élményalapú, digitális oktatással lehet elsajátítani. Ráadásul az élethosszig tartó tanulást elősegíti, hogy az interneten bárki, bármilyen idősen könnyen, sok esetben ingyenesen hozzáférhet a szükséges „tananyaghoz”. Az újonnan megszerzett tudással pedig a munkahelyváltás is egyszerűbbé válhat, így rugalmasabb lehet a munkaerőpiac is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 19., 14:50
A márciusi 2,5 százalék után 2025. áprilisban 2,4 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban; a magyar adatot, amely az év első két hónapjában a legmagasabb volt, márciusban a második legmagasabb volt, áprilisban a román és az észt ráta is megelőzte.
2025-05-19 22:20:00
Megjelent a fiatal gazdákat támogató felhívás; a 79 milliárd forintos keretösszegből vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni 2025. július 16-tól.
2025-05-19 19:40:00
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.
2025-05-19 11:10:00
2025. június 28-ától a digitális akadálymentesítés kötelezettség a gazdasági szereplők többsége számára. Ezen a napon lép hatályba ugyanis a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés szabályairól szóló törvény. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze.
2025-05-17 12:50:00
A NAV-nak a külföldi bankszámlák adatairól is van információja; az adóbevallás ellenőrzésekor, kiegészítésekor az ilyen számlákkal kapcsolatos, valamint a számlákra beérkező jövedelmeket is figyelembe kell venni – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.