Tovább fokozódott a munkavállalói aktivitás 2023 harmadik negyedévében Magyarországon. Három vármegye kivételével mindegyikben nőtt a jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest, átlagosan 25,7 százalékkal. A legnagyobb emelkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyékben, valamint Budapesten történt a jelentkezések számában – derül ki a Profession.hu aktuális negyedéves jelentéséből.
A meghirdetett állások száma ugyanakkor három vármegye kivételével mindegyikben csökkent, a legnagyobb mértékben Pest (29 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (28 százalék) és Heves (szintén 28 százalék) vármegyében. Növekedés pedig Hajdú-Bihar (12,9 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (3,6 százalék) vármegyék esetében volt megfigyelhető.
2023 harmadik negyedévében leginkább a cégvezetés, menedzsment (36,6 százalék), HR, munkaügy (35,4 százalék) és az üzleti támogató központok (35,3 százalék) kategóriákban lassult a toborzás volumene, a legnagyobb növekedést pedig a mezőgazdaság, környezet (21,9 százalék) és az egészségügy, gyógyszeripar (8,51 százalék) kategóriák mutatták.
Hajdú-Bihar vármegye esetében a legtöbb főkategóriában növekedés volt megfigyelhető a vizsgált időszakban 2022 harmadik negyedévéhez képest. A legjelentősebb mértékben a szállítás, beszerzés, logisztika (95 százalék) és a gyártás, termelés (86,7 százalék) kategóriák hirdetésszámai nőttek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
Pest vármegyében volt tapasztalható a legnagyobb csökkenés a feladott álláshirdetések számában a tavalyi év harmadik negyedévéhez képest, ennek értéke 29 százalék volt. A legjelentősebb növekedés a mezőgazdaság, környezet (130 százalék) és a jog, jogi tanácsadás (75 százalék) kategóriákban figyelhető meg a vármegyében, a három legnagyobb álláshirdetésszám-csökkenést mutató terület pedig a cégvezetés és menedzsment (75 százalék), a mérnök (72,7 százalék), és az IT programozás, fejlesztés (56 százalék).
Budapesten 16,2 százalékkal kevesebb a nyitott pozíció, mint tavaly ilyenkor. Kategóriák szerinti bontásban a legnagyobb emelkedést a közigazgatás (28,2 százalék), a mezőgazdaság, környezet (16,2 százalék) és az egészségügy, gyógyszeripar (3,7 százalék) mutatta ezen a területen. A legnagyobb csökkenés pedig az üzleti támogató központok (39,1 százalék), a bank, biztosítás, bróker (38,4 százalék) és a HR, munkaügy (37,2 százalék) kategóriákban volt megfigyelhető.
A Profession.hu június végén készített felméréséből kiderült, hogy az első félév végére több cég emelt a fizetéseken, mint ahány azt előzetesen tervezte, ez az arány pedig az év hátralévő részében tovább nőhet. A széleskörű, és a vállalatok terveihez képest gyakran nagyobb arányú bérfejlesztéseknek a megtartás mellett a megfelelő munkaerő bevonzása is célja volt, ez pedig tovább erősítette a munkavállalók aktivitását a munkaerőpiacon.
„Az előző negyedévben megfigyelt lassulás a cégek toborzásában jelenleg is tart. 2022 ugyanezen időszakához képest a magyarországi vállalatok 15,4 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel, ezzel párhuzamosan a munkakeresők aktivitása tovább fokozódott, a jelentkezések száma továbbra is magas: a tavalyi év ugyanezen időszakához képest negyedével emelkedett. Mindezek ellenére nem állíthatjuk, hogy a munkaerőhiány megszűnt, továbbra is munkavállaló-vezérelt a piac, mert bizonyos területeken a vállalatoknak még mindig nehéz a megfelelő szakemberek megtalálása és felvétele. A cégekre további nyomást helyez a bérek emelkedése és a munkavállalói elvárások” – fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.