Híd a munkaerő, az edukáció és a munkaerőpiac között

2021. 10. 25., 09:18

Minden ötödik dolgozó magyar gondolkodik azon, hogy más munkába kezdjen, vagy már keresi is az új lehetőséget. A munkavállalók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. A biztosnak vélt állás feladásától való félelem, a megfelelő anyagi biztonság elvesztése mellett, az információhiány jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban. A válaszadók több mint 60 százaléka nincs tisztában a képességeivel, ahogy a munkaerőpiac elvárásaival sem – derül ki a SkillX Technologies Zrt. legfrissebb reprezentatív felméréséből.

Az elmúlt évtizedek állandó és általános munkaerő-piaci trendjévé vált a munkaerőhiány, az egyenlőtlen és szakszerűtlen, strukturálisan nem megfelelő erőforrás, a munkavállalói önismeret hiánya és a fluktuáció. „Ez a kutatás olyan máig megoldatlan munkaerő-piaci kérdéseket hozott felszínre, melyeket a tegnap válaszai már nem orvosolnak" – fogalmaz Marosi László, a SkillX Technologies Zrt. társalapító-vezérigazgatója. A SkillX projektnek ezért lett célja, hogy a munkaerőpiac általános és eseti szükségleteire megoldást nyújtson minden szereplő – munkáltató, munkavállaló, fejvadász – számára a keresleti, s kínálati igények feltérképezésével és elemzésével, illetve a lehető legszélesebb körű munkavállalói bázis foglalkoztathatósági kompetenciáinak objektív mérésével és fejlesztésével.

A Pulzus Kutató által készített felmérés szerint a magyarok felének van munkája és nem tervez váltani. Leginkább a 40–59 évesek és a diplomások körében jellemző, hogy maradnak azon a munkahelyen, ahol vannak (64, illetve 56 százalékuk). Minden ötödik magyar gondolkodik azon, hogy valami másba kezdene, vagy már keresi is az új lehetőséget, ez leginkább a férfiakra jellemző. A válaszadók tíz százalékának egyáltalán nincs munkája, de szeretne találni, közöttük több a nő. A 18–39 évesek kéttizede, a 40–59 évesek egytizede szeretne a munkaerőpiac résztvevője lenni.

A magyar dolgozók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. Ez főként a férfiakra, a fiatalokra, a diplomásokra jellemző érzés. Minden ötödik válaszadó régóta játszik a gondolattal, hogy más karrier után néz. A munkavállalók 7 százaléka olyan pályakezdő, aki nem biztos benne, miben tudna igazán kiteljesedni, és háromtizede érzi jól magát a munkahelyén, az „álommunkát" megtalálva – jellemzően a nők, az idősebbek és a diplomások.

A biztosnak vélt állás feladásától való félelem (46 százalék), a megfelelő anyagi biztonság elvesztése (36 százalék), s a „nem tudom, hol találhatnék jobbat" (32 százalék) jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban, úgy a férfiak, mint a nők számára. Ezek a félelmek leginkább a 40–59 éveseket tartják vissza. Érdekes, hogy az információhiányt a 18–39 és a 40–59 évesek is okként jelöltek meg, s hogy mindezeket a fővárosban említették a legtöbben. Az alapfokon végzettek féltik leginkább feladni a meglévő munkájukat, míg a diplomások számára a mostani munkahelyükön meglévő anyagi biztonság szerepel első számú visszatartóerőként. Kevesen (13 százalék) érzik úgy, hogy nem értenek máshoz.

Munkahelyváltáskor a legjellemzőbb szempontok: a fizetés (67 százalék), a képességeknek, kompetenciának való megfelelés (54 százalék), a fejlődési lehetőség (51 százalék) és a munkavégzés helye (49 százalék). A fizetés (74 százalék), a fejlődési lehetőség (67 százalék), a továbbképzéseken való részvétel (57 százalék), az előrelépés (52 százalék) a 18–39 évesek számára a leginkább mérlegelt szempont, amikor munkahelyváltásról gondolkodnak. A diplomások számára az anyagiak (73 százalék) után a fejlődési lehetőség (58 százalék), s a képességeknek, kompetenciának megfelelés (57 százalék) a legfontosabb. Budapesten számít legjobban a fizetés (77 százalék), s legkevésbé a cég hírneve, brandje (16 százalék).

A dolgozók, munkakeresők több mint 60 százaléka nincs tisztában a képességeivel, s a munkaerőpiac elvárásaival. A nők magabiztosabbak, 39 százalékuk teljes mértékben ismeri önmagát és a lehetőségeit. Az életkor előrehaladtával nő a reális helyzetértékelés. Míg a 18–39 évesek alig harmada (29 százalék), a 40–59 évesek esetén 36 százaléknyian, a 60 évesek vagy idősebbek 58 százaléka teljes mértékben biztos magában. A kutatásból az is kiderült, hogy mindez nincs összefüggésben sem az iskolai végzettséggel, sem a lakóhellyel: közel azonos mértékben magabiztosak az alap- és felsőfokon végzettek, s a településtípusok bontásában sem mutatkozik különbség.

A SkillX

A SkillX ingyenesen elérhető, hazai fejlesztésű innovatív karrier-orientációs HR-szoftver, mely a munkavállalók képességeinek széles spektrumát és a munkaerőpiac valódi igényeit hangolja össze. Objektív mérőeszközökkel támogatja az álláskeresők reális önismeretének kialakítását teljes kompetencia-készletük feltérképezésével, a munkaadók számára pedig – a költséghatékony és eredményes toborzási folyamat és a flexibilis onboarding támogatására, valamint az optimális vállalati karrierutak kialakítására – másodperceken belül átszűri a teljes adatbázist, a kompetencia-elvárásoknak leginkább megfelelő jelölteket állítva sorrendbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 09. 26., 09:26
Siker volt megnyerni az első nagy ügyfeleket, a nagyobb, hosszú távú tendereket, a hazai és külföldi díjakat. A legnagyobb siker mégis az, hogy a mindennapokban azzal foglalkozhatok, ami érdekel és amit szeretek – mondta az Üzletemnek Mezei Georgina, a Morselli Employer Branding Ügynökség társalapító ügyvezetője.
2023-09-26 18:26:00
„Növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egy igazán kreatív szakács, Szatmári Ferenc, alias Főzelékes Feri elárulja, hogyan építi forradalmi megoldásokkal a vállalkozását. A hartai gasztroblogger és influenszer több szakácskönyvvel a háta mögött, unokatestvérével közösen hívta életre a HIPPEACE főzelékbárt, amelynek alapjait a vásárlók is segítenek lerakni, közösségi finanszírozással. Ez az a helyzet, amikor a kedves vendég a receptet is hazaviheti az étteremből, de bőven van még újítás, amivel a franchise-ban szintén gondolkodó szakács előállt. Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
2023. 09. 04., 12:00
epizód: 2023 / 13   |   hossz: 27:16
Az epizódban cégvezető- és szervezetfejlesztésről, a munkahelyi kommunikáció gyógyításáról és csapatok összehangolásáról beszélgetünk Szopkó Beatrixszal. Az [eureka] consulting üzletágvezetője 20 év szakmai tapasztalattal rendezi vállalatok működési struktúráját és konfliktushelyzeteit, vagy hozza helyre a döntések lehetséges negatív következményeit.
2023. 08. 06., 10:25
epizód: 2023 / 12   |   hossz: 28:19
Vajon hogyan vizsgázunk napjainkban stresszkezelésből és időmenedzsmentből – pont akkor, amikor a karrierünkre gazdasági nehézségek lehetnek hatással? Hogyan segíthet ezen az irányított játék, az ún. gamifikált fejlesztési folyamat, és hogyan gyógyít vele munkahelyi közösségeket, döntéshozó stratégiákat, karrier és magánélet egyensúlyában keletkezett zavarokat a „Mit játsszunk?” vlog egyik vezetője, Győri-Nádai Réka? A kreatív szakembert a vállalati soft skill tréningek és a játszva megoldható céges folyamatok sajátosságairól is faggattuk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS