Egy év alatt 17 százalékkal nőtt a fizikai átlagórabér

2023. 10. 30., 09:22

Idén a harmadik negyedévben 1855 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 17,4 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1579 forinthoz képest.

„Ismét jelentős fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac: a fogyasztói árindex csökkenésének köszönhetően több mint egy év után a béremelés üteme újra előzni kezdte az inflációt. A KSH szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, vagyis a fizikai munkabérek reálértéke már mintegy 5 százalékkal nőni tudott a 12 hónappal ezelőtti értékhez képest – hangsúlyozza Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. –

Az előrejelzések azt mutatják, hogy az infláció rövidesen visszatér a 10 százalék alatti sávba, vagyis arra számíthatunk, a következő negyedévekben tovább nő majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.”

A régiók szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy Észak-Magyarországon 1600 forint körül, míg a többi régióban 1700-1900 között alakul az átlagos fizikai órabér. Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor egyre jobban kiugrik a hazai mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár meghaladta a 2500 forintos szintet is.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 harmadik negyedévében átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében a cégek jelentős része továbbra sem tudta teljesen kompenzálni az inflációt béremeléssel – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Sok vállalkozásnál a megnövekedett költségek miatt jelenleg is a folyamatos működés biztosítása az elsődleges cél. Az inflációs ráta fokozatos csökkenése mellett azonban várhatóan az év végére ebben a szegmensben is megkezdődhet a reálbérek fokozatos emelkedése.”

Az országos szinten több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagot kissé meghaladó, 9,7 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során.

Ebben a körben már kissé megnőtt azok száma, akik a munkahelyváltással próbáltak nagyobb bérnövekedést elérni. Az elemzett mintában egy év alatt 3-ról 7 százalék körüli mértékre nőtt a kilépési forgalom. Eközben ezen a területen ismét erősödik a verseny alakult ki a megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt, ami várhatóan majd a kínált bérek szintjének további emelkedésében is megmutatkozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS