Egy év alatt 17 százalékkal nőtt a fizikai átlagórabér

2023. 10. 30., 09:22

Idén a harmadik negyedévben 1855 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 17,4 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1579 forinthoz képest.

„Ismét jelentős fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac: a fogyasztói árindex csökkenésének köszönhetően több mint egy év után a béremelés üteme újra előzni kezdte az inflációt. A KSH szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, vagyis a fizikai munkabérek reálértéke már mintegy 5 százalékkal nőni tudott a 12 hónappal ezelőtti értékhez képest – hangsúlyozza Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. –

Az előrejelzések azt mutatják, hogy az infláció rövidesen visszatér a 10 százalék alatti sávba, vagyis arra számíthatunk, a következő negyedévekben tovább nő majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.”

A régiók szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy Észak-Magyarországon 1600 forint körül, míg a többi régióban 1700-1900 között alakul az átlagos fizikai órabér. Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor egyre jobban kiugrik a hazai mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár meghaladta a 2500 forintos szintet is.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 harmadik negyedévében átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében a cégek jelentős része továbbra sem tudta teljesen kompenzálni az inflációt béremeléssel – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Sok vállalkozásnál a megnövekedett költségek miatt jelenleg is a folyamatos működés biztosítása az elsődleges cél. Az inflációs ráta fokozatos csökkenése mellett azonban várhatóan az év végére ebben a szegmensben is megkezdődhet a reálbérek fokozatos emelkedése.”

Az országos szinten több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagot kissé meghaladó, 9,7 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során.

Ebben a körben már kissé megnőtt azok száma, akik a munkahelyváltással próbáltak nagyobb bérnövekedést elérni. Az elemzett mintában egy év alatt 3-ról 7 százalék körüli mértékre nőtt a kilépési forgalom. Eközben ezen a területen ismét erősödik a verseny alakult ki a megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt, ami várhatóan majd a kínált bérek szintjének további emelkedésében is megmutatkozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS