Egy év alatt 17 százalékkal nőtt a fizikai átlagórabér

2023. 10. 30., 09:22

Idén a harmadik negyedévben 1855 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 17,4 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1579 forinthoz képest.

„Ismét jelentős fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac: a fogyasztói árindex csökkenésének köszönhetően több mint egy év után a béremelés üteme újra előzni kezdte az inflációt. A KSH szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, vagyis a fizikai munkabérek reálértéke már mintegy 5 százalékkal nőni tudott a 12 hónappal ezelőtti értékhez képest – hangsúlyozza Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. –

Az előrejelzések azt mutatják, hogy az infláció rövidesen visszatér a 10 százalék alatti sávba, vagyis arra számíthatunk, a következő negyedévekben tovább nő majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.”

A régiók szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy Észak-Magyarországon 1600 forint körül, míg a többi régióban 1700-1900 között alakul az átlagos fizikai órabér. Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor egyre jobban kiugrik a hazai mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár meghaladta a 2500 forintos szintet is.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 harmadik negyedévében átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében a cégek jelentős része továbbra sem tudta teljesen kompenzálni az inflációt béremeléssel – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Sok vállalkozásnál a megnövekedett költségek miatt jelenleg is a folyamatos működés biztosítása az elsődleges cél. Az inflációs ráta fokozatos csökkenése mellett azonban várhatóan az év végére ebben a szegmensben is megkezdődhet a reálbérek fokozatos emelkedése.”

Az országos szinten több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagot kissé meghaladó, 9,7 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során.

Ebben a körben már kissé megnőtt azok száma, akik a munkahelyváltással próbáltak nagyobb bérnövekedést elérni. Az elemzett mintában egy év alatt 3-ról 7 százalék körüli mértékre nőtt a kilépési forgalom. Eközben ezen a területen ismét erősödik a verseny alakult ki a megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt, ami várhatóan majd a kínált bérek szintjének további emelkedésében is megmutatkozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS