Diákmunka: programozással lehet a legtöbbet keresni

2023. 06. 20., 16:22

Nőtt a diákokat kereső munkalehetőségek aránya a teljes hirdetésszámhoz viszonyítva a Profession.hu adatbázisában. 2023 első öt hónapja alapján a leggyakrabban a szakmunka, az adminisztráció, asszisztensi és irodai, valamint a fizikai, segéd és betanított munka területére keresnek a cégek diák munkaerőt.

Tavaly az első öt hónap során aktivált összes álláslehetőségnek 7,2 százalékát tették ki tanulókat kereső felhívások, idén májusra ez az arány közel 9 százalékra emelkedett.

Ezekre a munkákra keresik leginkább a diákokat

Leginkább szakmunkás állásokra keresnek a cégek tanulókat, a diákmunkára vonatkozó hirdetéseknek 18,9 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre, a második leggyakoribb terület az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka 12,5 százalékkal, harmadik pedig a fizikai, segéd és betanított munka kategória 9,3 százalékkal.

A jelentkezések száma változó: májusban látszik kiugró aktivitás a diákok részéről, ez a nyári munkalehetőségek szezonális növekedésével magyarázható. Éves összehasonlításban megfigyelhető növekedés a jelentkezések arányában, tavaly a januártól májusig tartó időszakban a jelentkezések 1,87 százaléka érkezett diákmunkára, idén ez az érték 2,4 százalékra emelkedett.

Ezek a legnépszerűbb diákmunkák

A legtöbb diákmunkára érkezett jelentkezés a szakmunka területén volt, a pályázatok 19,3 százaléka érkezett ebbe a kategóriába, ezt követi az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka 16,3 százalékkal, majd a marketing, média, PR 10,5 százalékkal.

„A diákmunkák esetében jóval magasabb arányban szerepel a bérezés a hirdetések szövegében, mint a nem kifejezetten diákoknak szóló lehetőségeknél. 2022-ben a meghirdetett álláslehetőségek felében tüntették fel a fizetést, idén pedig már a 55,7 százalékukban szerepelt ez az információ. Ezek alapján a diákmunkák átlagos bérezésre bruttó 1763 forint óránként. A három legjobban fizető terület az IT programozás, fejlesztés 2038 forintos, az építőipar és ingatlan 1956 forintos, valamint a pénzügy és könyvelés 1924 forintos átlagos bruttó órabérrel” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.

Az idei adatok alapján a diákoknak szóló álláslehetőségek több, mint fele budapesti lokációval rendelkezik; 18,4 százalékkal a második legtöbb hirdetést Pest vármegyében adták fel a munkáltatók, harmadik legtöbb lehetőséget pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében kínálják a cégek a tanulóknak, ahol a célzottan nekik szóló munkalehetőségek 4,9 százaléka található.

Az összes álláslehetőséghez képest a diákmunka aránya Zala vármegyében a legmagasabb, itt a meghirdetett pozíciók 14,6 százaléka szól tanulóknak, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén 14,5 százalékkal és Pest vármegye 13,2 százalékkal. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS