Czellecz Zoltán: Eltérő mértékben érintheti a munkanélküliség a különböző szektorokat

Czellecz Zoltán: Eltérő mértékben érintheti a munkanélküliség a különböző szektorokat
2022. 10. 26., 19:21

Jelenleg a gazdaságban az egyik fő kérdés, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő cégek hogyan tudják megoldani energiaellátásukat. Sokan korábban kötött szerződésekkel egyelőre alacsonyan tudják tartani költségeiket, másoknak a tevékenységük okán adódó extrém energiaigények miatt akár csak pár nap leállás is végzetes lehet. Emellett olyan területeken, mint az idegenforgalom és vendéglátás egyik napról a másikra tűnhet el a fizetőképes kereslet, és akkor még nem is beszéltünk a munkaerő megtartását érintő nehezítő körülményekről – számolt be a Work Force HR szolgáltató. A cég arra is rávilágított, hogy hektikus igények jönnek, amelyekkel a munkaerő-kölcsönző vállalatok tudják a legjobban tartani a lépést.

A jelenlegi makrogazdasági helyzet különlegessége, hogy többdimenziós válság fenyeget, azaz egyidőben több, potenciálisan egymást erősítő gazdasági és politikai probléma sújtja a vállalatok jelentős részét. Ez merőben eltér a Covid-19 járvány vagy a 2008-2009-es világválság természetétől.

Ma a vállalatok jelentős része olyan 6-12 hónapos időszakra készül, melyben az energiahordozók költsége, a fizetőképes kereslet eltűnése, a háború miatt akadozó alkatrészellátás, a rekordmagas infláció, az elszálló devizaárfolyamok, valamint a felfuttatott alapkamat hatásai közepette kell fenntarthatóan, nyereségesen működniük. A fenti hatások iparáganként rendkívül eltérő hatással járnak.

A Work Force HR szolgáltató tapasztalatai szerint például egy olyan exportra termelő gyártócég, amely devizában realizál bevételt, de a költségei jelentős része forintban keletkezik, hiába szerzi be 2021-ben rögzített, a mainál alacsonyabb áron a földgázt, könnyen lehet, hogy nem tudja kielégíteni a vevői igényeket a fennálló alkatrészhiány miatt. Ugyanakkor a vidéki wellness szállodákat például ezek az ellátási problémák kevésbé érintik, azonban a munkavállalóikat magasabb bérekkel igyekeznek átcsábítani más szektorok munkáltatói, miközben sokan a jelenlegi rezsiköltségeket is képtelenek kigazdálkodni.

Ma a munkaerőpiac szereplői egyelőre kivárnak, elbocsátásokat csak elvétve tapasztal a cég. Ennek fő oka, hogy a munkáltatókban még élénken él a Covid-19 utáni „visszapattanás” emléke, amikor a leépített munkaerő pótlása jelentette az újraindulás legnagyobb akadályát, gondoljunk csak a repülőtereken és légitársaságoknál előállt kaotikus helyzetekre és járattörlésekre.

A tőkeerő kulcsfontosságú, amikor a munkaerő-megtartó képességről beszélünk, így az ebben hagyományosan gyenge mikro-, kis-, és középvállalatok körében csődhullám várható. Emiatt a munkanélküliségi ráta az elkövetkező fél-egy évben növekedni fog, utána viszont csökkenő tendenciára számítunk. Ebben a rendkívül aszimmetrikus helyzetben azonban a munkaerő-kölcsönző cégek szerepe nagyobb lehet, mint valaha.

„Nagy hozzáadott értéket jelent az a fajta képesség és know-how, amivel a nyitott pozíciókat tudjuk betölteni. Szerteágazó erőforrásaink vannak és olyan tudásbázis, amivel a leépítésre kényszerülő és növekvő cégek közti munkaerőáramlás katalizátora vagyunk. Ha egy cégnek nincs más választása, mint elengedni 100 munkavállalót, akkor egy munkaerő-kölcsönzőnek megvan az a képessége, hogy saját ügyfélkörén belül az elbocsátott alkalmazottakat egy másik vállalathoz kölcsönözze ki, akár szállással egybekötve, ezzel segítve mindkét fél helyzetét. Egy fix munkaerő-állománnyal rendelkező munkáltató általában nem tud ennyire rugalmas lenni” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

(Czellecz Zoltán is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 312. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A szakember szerint amikor egy cég azt mérlegeli, hogy leállítson-e egy részleget és elengedjen-e munkavállalókat, akkor a lehető legtöbb adatra szüksége van ahhoz, hogy egy megalapozott döntést tudjon hozni. Egy HR szolgáltató piaci ismeretei rálátást adhatnak arra, hogy egy ilyen döntés esetében mennyibe fog kerülni és mennyi időbe telik majd egy állományt újra felépíteni.

„Folyamatosan egyeztetünk olyan cégekkel és menedzserekkel, akiknél azt látjuk, hogy a recesszióra való felkészülés napirenden van, így mi is készülünk a hektikus igényekre. Azon dolgozunk már régóta, hogy minél diverzebb portfóliónk és munkaerőállományunk legyen. Ha az ügyfélkörünkben valahol létszámcsökkentésre kerülne sor, akkor jó eséllyel tudnánk mondani legalább három másik céget, ahova át tudnánk helyezni munkavállalóinkat. Másik oldalról üzleti szempontból egy kiszámítható jövőkép számunkra, ha nem függünk adott iparágaktól vagy cégektől és nem a gazdaság egy szeletének vagyunk kitéve, hanem több lábon tudunk állni. Emellett szolgáltatásainkat is próbáljuk úgy formálni, hogy az ügyfelek számára bármilyen helyzetben tudjunk valami hasznosat és értékteremtőt adni. Például vannak olyan szolgáltatások, amiket eddig csomagban kezeltünk, most azonban ezeket feldaraboltuk és külön elemként értékesítjük őket, hogy ezzel is csökkentsük partnereink anyagi terheit. Próbáljuk saját és ügyfeleink jövőképét is pozitívabbra formálni” – mondta Czellecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS