A bérutalás pontossága, a bejelentett munkaviszony, a hosszú távú munkalehetőség és az ügyintézés során tapasztalt segítségnyújtás a kölcsönzött dolgozók munkavégzését támogató legfontosabb tényezők – állapítják meg egy friss kutatásban.
A kölcsönzött dolgozók melletti érv a munkába járás támogatása, a szakmai fejlődés lehetősége és „az egyik munka végeztével azonnal kapok másik ajánlatot” opciója – mutatott rá a szektor kétharmadát lefedő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége tagszervezeteinek és érdekképviseleti munkájukat támogató több piacvezető cég körében végzett legfrissebb közös kutatása.
A válaszadók 76 százaléka nem tapasztalt megkülönböztetést kölcsönzött dolgozóként a saját állományhoz képest, tíz százalékuk pedig pozitív megkülönböztetést jelzett. A kutatásban résztvevők 73 százaléka tisztában volt azzal, hogy a kölcsönzöttek ugyanolyan bérben és béren kívüli juttatásban részesülnek, mint a belsős kollégák.
A munkaerő-kölcsönzésen keresztül munkát vállalók 66 százaléka, ajánlotta másnak is, hogy kölcsönzöttként dolgozzon.
„A statisztikai jelentéseket figyelve látjuk, hogy ugyan folyamatosan mozgó bázisú úgy a regisztrált álláskeresők, mint a be nem töltött álláshelyek száma, aki akar, tud dolgozni a munkaerőpiacon, szinte teljes a foglalkoztatás” – mondta Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke.
„A kutatás válaszai világosan rámutatnak a munkavállalói prioritásokra. Elsődlegesen a versenyképes bér (alapbér, műszakpótlék, cafeteria), amit az időben, pontosan történő kifizetés követ, harmadikként pedig a dolgozókról való gondoskodás szerepel. Utóbbi egyre hangsúlyosabb szempont középvezetői szinten, hiszen a munkaerő-megtartás egyik legfőbb eszköze, ki mennyire figyel a hozzájuk tartozókra. A munkaerő-kölcsönző cégek esetében folyamatos ez a fókusz” – foglalta össze tapasztalatait Csizmadia Gábor.
(Csizmadia Gábor is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 380. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.
