Átlagosan 12 százalékos béremeléssel számolnak a hazai munkaadók

2023. 12. 05., 13:10

Idén a januári tervekhez képest végül jóval több vállalat emelt a munkavállalók bérén, ráadásul a növelés mértéke is meghaladta az eredeti elképzeléseket. Ennek elsődleges oka a munkaerő megtartása volt és az inflációt hivatott kompenzálni, de végül nem érte el annak szintjét. A 2024-re vonatkozó béremelési elképzelések az ideinél szerényebbek, azonban több munkaadó is tervezi a béren kívüli juttatás keretösszegének emelését jövőre.

Bár tavaly a cégek 58 százaléka tervezett 2023-ra bérfejlesztést, az év eddigi részében ez már ennél is több helyen, a vállalatok 72 százalékánál megvalósult. Ennek mértéke is magasabb lett végül a tervezettnél: átlagosan 14 százalékos fizetésemelést eszközöltek, de sok esetben történt 15 százalékot is meghaladó béremelés.

A gyorsan változó gazdasági helyzetben komoly kihívást jelent a munkaadóknak a bérek hosszú távra történő tervezése, pedig a munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését. Év elején a bérfejlesztést betervezett cégek (62 százalék) elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében számoltak a fizetések növelésével. Idén szeptemberben a 2024-re vonatkozó tervek között a vállalatok 53 százalékánál tervezik a bérfejlesztést, átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – derül ki a Profession.hu friss kutatásából.

Béren kívüli juttatások mértéke

Bevett megoldás a béren kívüli juttatási formák alkalmazása is, amelyet szintén sok esetben megemeltek az év során: a Profession.hu januárban készített felmérése szerint a változtatás elsődleges oka a munkavállalók a megélhetési költségének emelkedése volt (77 százalék).

A Profession.hu idei HR Körkép felmérése szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.

A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16 000-20 000 forint közötti, valamint az 50 000 forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 000 forintot nem meghaladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.

Mobiltelefont biztosítanak a legtöbb esetben

Béren kívüli juttatást a cégek jelentős többsége (80 százalék) nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok közel felénél elérhető; ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése (44 százalék), a laptop/notebook biztosítása (42 százalék) és a juttatási összeg SZÉP kártyára történő utalása (40 százalék). Vállalati gépkocsit a válaszadó cégek közel harmadánál adnak, tízből egy munkaadó pedig kedvezményes vagy ingyenes vállalati termékeket kínál, és hasonló azoknak aránya is, akik extra szabadságot ajánlanak dolgozóiknak.

Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, és nem ritka a 13. havi fizetés sem, amelyet a cégek egyhatoda említett, ugyanakkor a 14. havi kifizetés százból már csak két céget érint.

2024-re vonatkozó munkaadói számítások

A jövő évre vonatkozóan a kutatásban részt vevő cégek 45 százaléka javulásra számít pénzügyi eredményeinek tekintetében, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői, valamint az évi 10 millió forint árbevételű cégek számítanak magasabb arányban, növekedésre pedig az adminisztratív szektor válaszadói.

Ezzel egyidőben csökkent a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya: tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek ilyen pluszjuttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP kártya is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS