Idén a januári tervekhez képest végül jóval több vállalat emelt a munkavállalók bérén, ráadásul a növelés mértéke is meghaladta az eredeti elképzeléseket. Ennek elsődleges oka a munkaerő megtartása volt és az inflációt hivatott kompenzálni, de végül nem érte el annak szintjét. A 2024-re vonatkozó béremelési elképzelések az ideinél szerényebbek, azonban több munkaadó is tervezi a béren kívüli juttatás keretösszegének emelését jövőre.
Bár tavaly a cégek 58 százaléka tervezett 2023-ra bérfejlesztést, az év eddigi részében ez már ennél is több helyen, a vállalatok 72 százalékánál megvalósult. Ennek mértéke is magasabb lett végül a tervezettnél: átlagosan 14 százalékos fizetésemelést eszközöltek, de sok esetben történt 15 százalékot is meghaladó béremelés.
A gyorsan változó gazdasági helyzetben komoly kihívást jelent a munkaadóknak a bérek hosszú távra történő tervezése, pedig a munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését. Év elején a bérfejlesztést betervezett cégek (62 százalék) elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében számoltak a fizetések növelésével. Idén szeptemberben a 2024-re vonatkozó tervek között a vállalatok 53 százalékánál tervezik a bérfejlesztést, átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – derül ki a Profession.hu friss kutatásából.
Bevett megoldás a béren kívüli juttatási formák alkalmazása is, amelyet szintén sok esetben megemeltek az év során: a Profession.hu januárban készített felmérése szerint a változtatás elsődleges oka a munkavállalók a megélhetési költségének emelkedése volt (77 százalék).
A Profession.hu idei HR Körkép felmérése szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.
A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16 000-20 000 forint közötti, valamint az 50 000 forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 000 forintot nem meghaladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.
Béren kívüli juttatást a cégek jelentős többsége (80 százalék) nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok közel felénél elérhető; ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése (44 százalék), a laptop/notebook biztosítása (42 százalék) és a juttatási összeg SZÉP kártyára történő utalása (40 százalék). Vállalati gépkocsit a válaszadó cégek közel harmadánál adnak, tízből egy munkaadó pedig kedvezményes vagy ingyenes vállalati termékeket kínál, és hasonló azoknak aránya is, akik extra szabadságot ajánlanak dolgozóiknak.
Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, és nem ritka a 13. havi fizetés sem, amelyet a cégek egyhatoda említett, ugyanakkor a 14. havi kifizetés százból már csak két céget érint.
A jövő évre vonatkozóan a kutatásban részt vevő cégek 45 százaléka javulásra számít pénzügyi eredményeinek tekintetében, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői, valamint az évi 10 millió forint árbevételű cégek számítanak magasabb arányban, növekedésre pedig az adminisztratív szektor válaszadói.
Ezzel egyidőben csökkent a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya: tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek ilyen pluszjuttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP kártya is.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.