A Z és az X generációs munkavállalók a legelégedetlenebbek

A Z és az X generációs munkavállalók a legelégedetlenebbek
2022. 10. 04., 16:17

A vezetők túlságosan optimisták alkalmazottaik boldogságát illetően – derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából. A 750 vezető és 1500 alkalmazott bevonásával készített felmérés alapján elmondható, hogy az alkalmazottak csak kevesebb mint egyharmada elégedett a munkájával.

A vezetők túlnyomó többsége (92 százalék) hisz az általa irányított vagy felügyelt alkalmazottak maradéktalan elégedettségében. A megkérdezettek körében a millenniumiak valamivel boldogabbak (31 százalék), mint a Z és az X generációs kollégák (25 százalék, illetve 27 százalék).

„Az alkalmazottak figyelme, fókusza és személyes prioritásai jelentősen megváltoztak. A kiemelt fontosságú témák mások, mint a járvány előtt. Az alkalmazottak manapság jobban értékelik az emberi kapcsolatokat és az empátiát, mint a technológia előrehaladásával biztosított távmunkát” – emeli ki a kutatásban részt vett Christian Schmeichel, az SAP alelnöke.

A Z generációs munkavállalók fele munkát váltana

A kutatás szerint az alkalmazottak egyharmada azt tervezi, hogy egy éven belül elhagyja jelenlegi cégét. A távozni szándékozó munkavállalók többsége (66 százalék) a következő 3-9 hónapon belül tervezi ezt meglépni. Korcsoportonként a Z generációs munkavállalók közel fele – a 18 és 24 év közöttiek – fontolgatja a távozást.

Munkavállalói típus szerint az ipari szektorban dolgozók nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a jelenlegi vállalatuk elhagyását tervezik (40 százalék), mint a szaktudást igénylő munkakörökben (32 százalék) és a „frontvonalban” dolgozók (31 százalék). Az energiaipar (44 százalék) és a közüzemi ágazatok (40 százalék) képviselői azok, akik a legnagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy távoznának aktuális munkahelyükről.

Az alkalmazottakat megkérdezték arról, hogy mekkora valószínűséggel távoznak, ha ugyanazt a munkát egy másik cégnél ugyanazzal a javadalmazással ajánlják fel nekik. Az helyzet azonban így sem túl rózsás: a megkérdezettek még nagyobb hányada (52 százalék) mondta azt, hogy valószínűleg ebben az esetben is távozna.  A Z generációs alkalmazottak valamivel nagyobb valószínűséggel távoznának (59 százalék), mint X generációs (57 százalék) és millenniumi (51 százalék) kollégáik. Mindeközben a vezetők mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy alkalmazottai munkahelyet váltanának, ha ugyanazt a munkát ugyanazzal a fizetéssel ajánlanák fel egy másik cégnél. Így mindenképp sürgető lépésekre van szüksége a vállalatoknak, ha meg szeretnék tartani alkalmazottaikat.

Mit várnak a munkavállalók a jelenlegi helyzetben?

A kutatás egyértelműen rávilágított arra, hogy mind az állandó, mind az alkalmi munkavállalók a munka tisztázását (pl. annak ismeretét, hogy mely feladatot, miért szükségszerű elvégezni) a legfontosabb tényezőnek tartják (72 százalék, illetve 70 százalék). Az állandó munkavállalók esetében a második legfontosabb tényező a munka és a magánélet egyensúlya (71 százalék), míg a rugalmas munkavállalók esetében ez a tanulás és a képességfejlesztés (68 százalék).

Az állandó stressz és készültség vezet a munkavállalók kiégéséhez

A kutatás alapján egyértelműen kirajzolódni látszik, hogy hogyan és miként állítható meg a munkavállalók „elvándorlási” folyamata. A munkavállalók 65 százaléka szerint a legfontosabb a munka és a magánélet egyensúlya lenne. Csak 28 százalék érzi úgy, hogy munkabeosztása kellően rugalmas ahhoz, hogy ezt az egyensúlyt elérhesse, míg 29 százalékuk találja kezelhetőnek a munkaterhét és érzi úgy, hogy akkor vehet ki szabadságot, amikor akarja.

Egy korábbi, hibrid munkával kapcsolatos kutatás arra is rávilágított, hogy a munkavállalók 56 százaléka tart a stressztől és a „mindig bekapcsolt” állapottól, különösen a távoli munkavégzés során könnyen kiég. Emellett a mostani eredmények is azt mutatják, hogy erős összefüggés van a munkavállalók azon érzése között, hogy „nem bíznak meg bennük”, hogy maguk menedzseljenek egyes folyamatokat és a kiégési arány között. Azoknak az alkalmazottaknak a 66 százaléka, akik úgy érzik, hogy mikromenedzselés alatt állnak kiégettnek érzi magát. Sőt, az alkalmazottak egyharmada (34 százalék) is, akik ugyan nem érzik magukat mikromenedzseltnek, de kiégettnek annál inkább.

Egyre sürgetőbb az új HR-stratégia kidolgozása

Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy gyors, hatékony megoldásra van szükség. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a vállalatok dolgozzanak ki egy, a teljes vállalatra vonatkozó személyzeti stratégiát, amely minden munkavállaló számára magasabb elégedettségi élményt biztosíthat.

Igaz nem sok, de jó munkavállaló-kezelésre már most is akad jó példa. Ilyen a Patagonia ruházati kereskedő hozzáállása is, amely kézikönyvet készített „Hadd menjenek szörfözni a munkavállalóim” címmel. Ezzel arra szeretné ösztönözni az alkalmazottait, hogy vegyenek ki szabadságot és szörfözzenek. Továbbá arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az egy éve a cégnél dolgozó munkavállalók két hónap szabadságot vegyenek ki, amennyiben önkénteskedni szeretnének egy környezetvédelmi szervezetnél.

Megoldásra kell törekedni a munkavállalók megtartása érdekében

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy napjaink munkavállalói közül sokan bizonyos mértékig elégedetlenek. Azonban a vezetők nagyrészt nincsenek tisztában ezzel, annak ellenére, hogy az elégedett munkavállaló egyértelműen pozitív hatással lehet az üzleti mutatókra.

Az elégedetlenséget kiváltó okok sok különböző dimenziót ölelnek fel, kezdve az alkalmazottak napi munkájuk során tapasztaltaktól, a karrier előrelépési- és fejlődési lehetőségekig, egészen a munka-magánélet egyensúlyáig és az anyagi juttatásokig. Az munkavállalói elégedettség javításának előnyei nyilvánvalóak, de – egyelőre – nem sok szervezet teszi ezt hatékonyan. Pedig újraértelmezett HR-stratégiával a folyamat dinamikája mérsékelhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS