2022 harmadik negyedévében a magyarországi munkáltatók 30 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez. Rekord magas 39 százalékos foglalkoztatási szándékot jeleztek a Nyugat-Dunántúl munkáltatók – olvasható a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzésében.
2022 harmadik negyedévében a magyarországi munkáltatók 30 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez. Rekord magas 39 százalékos foglalkoztatási szándékot jeleztek a Nyugat-Dunántúl munkáltatók – olvasható a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzésében.
A ManpowerGroup a világ 40 országában, összesen több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 520 fős reprezentatív mintában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
Az előző negyedévhez hasonlóan a munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató +13 százalékos átlagos értéket ért el, amely 2021 azonos időszakához képest 5 százalékpontos növekedést jelent.
„Optimizmusra ad okot, hogy a második negyedévben tapasztalt visszafogottabb előrejelzést megtartva stabilizálódott a munkaerő-bővítési szándék. Azonban rendkívül nagy terhet ró a vállalatokra a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók hiánya. A tehetséghiány a cégek háromnegyedét érinti, ami rendkívül magas” – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.
(Fehér Tamás is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 393. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
A 13 százalékos átlagos létszámbővítési mutatót tovább árnyalják, az egyes szektorok közötti jelentős különbségek. Habár 5 százalékponttal gyengült az előző negyedévhez képest, továbbra is az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektor (30 százalékos nettó foglalkoztatási mutatóval) a legversenyképesebb ágazat, ugyanis a 42 százalékuk tervez létszámbővítést. Négy egymást követő negyedév 21 százalékpontos növekedése után, az elmúlt 3 év legmagasabb Nettó Foglalkoztatási Értékét regisztrálták a gyártás szektorban (21 százalék), 36 százalékuk prognosztizált bővülést a következő negyedévben.
A legnagyobb növekedést 2021 harmadik negyedéve óta a termelés szektor mutatja, 23 százalékpontos növekedéssel. További növekedés várható a bank, hitelintézet, biztosítás és ingatlanszektor területén (36 százalék) és az építőiparban (33 százalék). Azonban negatív rekordot is hozott a kutatás. 2013 negyedik negyedéve óta -8-as mutatóval a legalacsonyabb értéket mértek az oktatás, egészségügy, szociális munka és kormányzat területén.
A kutatás kezdete (2009) óta soha nem tapasztalt magasságú, 39 százalékos munkaerőfelvételi szándékot regisztráltak a Nyugat-Dunántúlon, amely 2022 második negyedévéhez képest 30 százalékpontot, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva pedig 40 százalékpontot emelkedett. Ezt követi a Dél-Dunántúli régió foglalkoztatási előrejelzése +34-es érékkel. Budapest azonban leszakadt az élbolytól, az előző negyedév 18 százalékos értékéhez képest 8 százalékot regisztráltak, míg a leginkább visszafogott várakozásokat Észak-Magyarország (4 százalék) területén mérték a felmérés készítői.
A cégméretet tekintve, mind a négy kategóriában növekedésre számíthatunk. A létszámnövelést tervező cégek aránya a középvállalkozások, vagyis a 50-249 főt foglalkoztató cégek körében a legmagasabb: ebben a körben 17 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke.
A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált országból csupán Görögországban jeleznek előre minimális visszaesést (-1 százalék). A globális derűlátást jelzi, hogy nemzetközi összehasonlításban a +13 százalékos magyarországi kilátások a szerényebbek között szerepel, így a 40-es lista 33. helyét foglalja el. Az élen Mexikó (+59 százalék), Brazília (54 százalék), India (51 százalék), Kolumbia és Kanada (43-43 százalék) állnak. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés Portugáliában (37 százalék), Finnországban (36 százalék) és Hollandiában (35 százalék) várható. Az uniós országok közül Magyarországnál gyengébben teljesített Románia, Szlovákia (12-12 százalék) és Lengyelország (11 százalék).
A ManpowerGroup felmérésében ismét feltett a szabad pozíciók betöltéséhez kapcsolódó nehézségekről is kérdéseket. A nemzetközi átlaggal megegyezően, a hazai munkáltatók 75 százaléka tapasztal nehézségeket a pozíciók betöltése kapcsán. A bank, pénzügy, biztosítás és ingatlan szektor megkérdezett munkáltatóinak 86 százaléka küzd tehetséghiánnyal, ezt követi a nagy- és kiskereskedelem (82 százalék), majd a gyártás (80 százalék) szektor. A megkérdezettek 27 százalékaa számára a gyártás területéhez kapcsolódó szakértők megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást, ezt követi a logisztika 20 százalékkal, majd 17 százalékkal az IT/adat és a marketing/értékesítés területéhez kapcsolódó kompetenciák.
A munkáltatók által elvárt készségek között a három legnehezebben megtalálható készség a rugalmasság, stressztűrés és alkalmazkodóképesség (31 százalék), az együttműködési és csapatmunkával kapcsolatos készségek (26 százalék), valamint felelősségtudat, megbízhatóság, fegyelmezési készség (25 százalék).
A ManpowerGroup immár 60 éve, 1962-től folyamatosan, évente négy alkalommal készíti el Employment Outlook Survey kimutatását.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
