A magyarországi vállalatok 30 százaléka tervez munkaerő-bővítést a harmadik negyedévben

2022. 06. 14., 10:53

2022 harmadik negyedévében a magyarországi munkáltatók 30 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez. Rekord magas 39 százalékos foglalkoztatási szándékot jeleztek a Nyugat-Dunántúl munkáltatók – olvasható a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzésében.

2022 harmadik negyedévében a magyarországi munkáltatók 30 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez. Rekord magas 39 százalékos foglalkoztatási szándékot jeleztek a Nyugat-Dunántúl munkáltatók – olvasható a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzésében.

A ManpowerGroup a világ 40 országában, összesen több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 520 fős reprezentatív mintában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

Az előző negyedévhez hasonlóan a munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató +13 százalékos átlagos értéket ért el, amely 2021 azonos időszakához képest 5 százalékpontos növekedést jelent.

„Optimizmusra ad okot, hogy a második negyedévben tapasztalt visszafogottabb előrejelzést megtartva stabilizálódott a munkaerő-bővítési szándék. Azonban rendkívül nagy terhet ró a vállalatokra a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók hiánya. A tehetséghiány a cégek háromnegyedét érinti, ami rendkívül magas” – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

(Fehér Tamás is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 393. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A 13 százalékos átlagos létszámbővítési mutatót tovább árnyalják, az egyes szektorok közötti jelentős különbségek. Habár 5 százalékponttal gyengült az előző negyedévhez képest, továbbra is az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektor (30 százalékos nettó foglalkoztatási mutatóval) a legversenyképesebb ágazat, ugyanis a 42 százalékuk tervez létszámbővítést. Négy egymást követő negyedév 21 százalékpontos növekedése után, az elmúlt 3 év legmagasabb Nettó Foglalkoztatási Értékét regisztrálták a gyártás szektorban (21 százalék), 36 százalékuk prognosztizált bővülést a következő negyedévben.

A legnagyobb növekedést 2021 harmadik negyedéve óta a termelés szektor mutatja, 23 százalékpontos növekedéssel. További növekedés várható a bank, hitelintézet, biztosítás és ingatlanszektor területén (36 százalék) és az építőiparban (33 százalék). Azonban negatív rekordot is hozott a kutatás. 2013 negyedik negyedéve óta -8-as mutatóval a legalacsonyabb értéket mértek az oktatás, egészségügy, szociális munka és kormányzat területén.

A kutatás kezdete (2009) óta soha nem tapasztalt magasságú, 39 százalékos munkaerőfelvételi szándékot regisztráltak a Nyugat-Dunántúlon, amely 2022 második negyedévéhez képest 30 százalékpontot, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva pedig 40 százalékpontot emelkedett. Ezt követi a Dél-Dunántúli régió foglalkoztatási előrejelzése +34-es érékkel. Budapest azonban leszakadt az élbolytól, az előző negyedév 18 százalékos értékéhez képest 8 százalékot regisztráltak, míg a leginkább visszafogott várakozásokat Észak-Magyarország (4 százalék) területén mérték a felmérés készítői.

A cégméretet tekintve, mind a négy kategóriában növekedésre számíthatunk. A létszámnövelést tervező cégek aránya a középvállalkozások, vagyis a 50-249 főt foglalkoztató cégek körében a legmagasabb: ebben a körben 17 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke.

A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált országból csupán Görögországban jeleznek előre minimális visszaesést (-1 százalék). A globális derűlátást jelzi, hogy nemzetközi összehasonlításban a +13 százalékos magyarországi kilátások a szerényebbek között szerepel, így a 40-es lista 33. helyét foglalja el. Az élen Mexikó (+59 százalék), Brazília (54 százalék), India (51 százalék), Kolumbia és Kanada (43-43 százalék) állnak. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés Portugáliában (37 százalék), Finnországban (36 százalék) és Hollandiában (35 százalék) várható. Az uniós országok közül Magyarországnál gyengébben teljesített Románia, Szlovákia (12-12 százalék) és Lengyelország (11 százalék).

A ManpowerGroup felmérésében ismét feltett a szabad pozíciók betöltéséhez kapcsolódó nehézségekről is kérdéseket. A nemzetközi átlaggal megegyezően, a hazai munkáltatók 75 százaléka tapasztal nehézségeket a pozíciók betöltése kapcsán. A bank, pénzügy, biztosítás és ingatlan szektor megkérdezett munkáltatóinak 86 százaléka küzd tehetséghiánnyal, ezt követi a nagy- és kiskereskedelem (82 százalék), majd a gyártás (80 százalék) szektor. A megkérdezettek 27 százalékaa számára a gyártás területéhez kapcsolódó szakértők megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást, ezt követi a logisztika 20 százalékkal, majd 17 százalékkal az IT/adat és a marketing/értékesítés területéhez kapcsolódó kompetenciák.

A munkáltatók által elvárt készségek között a három legnehezebben megtalálható készség a rugalmasság, stressztűrés és alkalmazkodóképesség (31 százalék), az együttműködési és csapatmunkával kapcsolatos készségek (26 százalék), valamint felelősségtudat, megbízhatóság, fegyelmezési készség (25 százalék).

A ManpowerGroup immár 60 éve, 1962-től folyamatosan, évente négy alkalommal készíti el Employment Outlook Survey kimutatását.

A legfrissebb eredmények részletei megtekinthetőek a https://go.manpowergroup.com/meos weboldalon.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS