4,1 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben, 18 ezerrel többen dolgoztak külföldön, mint egy évvel korábban

2023. 10. 27., 09:10

2023. július–szeptemberben 4,737 millió fő volt foglalkoztatottak; a15–74 évesek körében a munkanélküliség 4,1 százalékos volt.

Munkanélküliség

A 2023. július–szeptemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 200 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék; az előbbi 22 ezerrel, az utóbbi 0,4 százalékponttal több, mint 2022 harmadik negyedévében. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 40 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. Az összes munkanélküli 19,8 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,8 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (2,1 százalékponttal), míg a fővárosban – egyedüliként a régiók közül – érdemben csökkent (0,8 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 36,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság

A 2023. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 13 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 618 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 450 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,5 százalék volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,5 százalékot ért el.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 281 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 28,4 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,4 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Dél-Dunántúlt jellemezte. A foglalkoztatási ráta három régióban: Közép-Dunántúlon (1,2 százalékponttal), Észak-Alföldön (1,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalékponttal) érdemben növekedett az előző év azonos időszakához képest, Pest régióban kissé csökkent (0,8 százalékponttal), míg a többi területen lényegében nem változott. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 09. 06., 15:06
Az előző hónaphoz képest a 95-ös benzin átlagára 7 forinttal, 605 forintra, a gázolajé 10 forinttal, 611 forintra csökkent augusztusban a statisztikai hivatal jelentése szerint; a benzin átlagára 7 forinttal a szomszédos országok átlagára alatt maradt, a gázolajé megegyezett a szomszédos országokéval.
2024. 09. 05., 19:05
Nyár végéig a Balatoni Hajózási Zrt. kompjai 1 millió 229 ezer, a személyhajók pedig 791 ezer utast szállítottak, a társaság így tavalyhoz képest már 2 hónappal korábban, augusztus végére elérte a 2 milliós utasszámot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS