4,1 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben, 18 ezerrel többen dolgoztak külföldön, mint egy évvel korábban

2023. 10. 27., 09:10

2023. július–szeptemberben 4,737 millió fő volt foglalkoztatottak; a15–74 évesek körében a munkanélküliség 4,1 százalékos volt.

Munkanélküliség

A 2023. július–szeptemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 200 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék; az előbbi 22 ezerrel, az utóbbi 0,4 százalékponttal több, mint 2022 harmadik negyedévében. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 40 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. Az összes munkanélküli 19,8 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,8 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (2,1 százalékponttal), míg a fővárosban – egyedüliként a régiók közül – érdemben csökkent (0,8 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 36,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság

A 2023. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 13 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 618 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 450 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,5 százalék volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,5 százalékot ért el.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 281 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 28,4 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,4 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Dél-Dunántúlt jellemezte. A foglalkoztatási ráta három régióban: Közép-Dunántúlon (1,2 százalékponttal), Észak-Alföldön (1,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalékponttal) érdemben növekedett az előző év azonos időszakához képest, Pest régióban kissé csökkent (0,8 százalékponttal), míg a többi területen lényegében nem változott. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS