400 ezer forinthoz közelít a havi átlag nettó kereset, de kevesebbet ér, mint egy éve

2023. 05. 24., 08:43

2023 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt; a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A március havi rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 520 600 forintra becsülhető, ez 15,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 528 500, a költségvetésben 492 300, a nonprofit szektorban 522 300 forintot tett ki, ami 17,4, 11,9 és 10,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 384 300 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 398 000 forintot ért el, 16,6, illetve 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos kiemelkedő növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (Aki ennyit keres, „középen” áll: ugyanannyian keresnek többet nála, mint amennyien kevesebbet.)

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 900 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS