3,6 százalékos volt a munkanélküliség áprilisban

2022. 05. 26., 10:07

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 688 ezer fő, a munkanélküliek száma 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt 2022 áprilisában – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Részletes adatokat a KSH a február–áprilisi három hónapos időszakra vonatkozóan tett közzé.

Munkanélküliség, 2022. február–április

Éves összevetésben a 15–74 éves munkanélküliek száma 36 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 95 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 75 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 30 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,5 százalékponttal, 10,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott: 3,2 százalékot tett ki.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 34,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság, 2022. február–április

A foglalkoztatottak létszáma éves összevetésben 109 ezer fővel, 4 millió 684 ezer főre nőtt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 268 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 2,3 százalékponttal, 88,1 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,3 százalékponttal, 64,8 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS