3,2 százalékos volt a munkanélküliség a második negyedévben

2022. 07. 28., 09:27

2022 második negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,693 millió, a munkanélkülieké 157 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Munkanélküliség

A 15–74 éves munkanélküliek száma 2022. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest 41 ezer fővel, 157 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 87 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 70 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,1 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 29 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 3,4 százalékponttal, 10,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké nem változott: 2,9 százalékot tett ki.

A munkakeresés átlagos időtartama 10,0 hónap volt, a munkanélküliek 36,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (egyaránt 5,8 százalék), Közép-Dunántúlon és Pest régióban pedig a legalacsonyabb (mindkettő 1,6 százalék). Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúlon nem változott a ráta értéke, míg a többi régióban csökkent – a legjelentősebben Észak-Alföldön (1,6 százalékponttal).

Foglalkoztatás

A foglalkoztatottak létszáma 74 ezer fővel több, 4 millió 693 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 67 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 586 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fős növekedéssel 2 millió 433 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 78,8 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 39 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 261 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 26,6 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 88,4 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,1 százalékponttal, 65,3 százalékra emelkedett.

A foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,5 százalék), míg a legalacsonyabb érték (68,8 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. Minden régióban nőtt a foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebben Dél-Dunántúlon (2,1 százalékponttal), a legkevésbé (0,7 százalékponttal) Nyugat-Dunántúlon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS