207 ezer fő volt a munkanélküliek száma novemberben

2024. 01. 05., 09:10

A munkanélküliségi ráta 4,2 százalék, a munkanélküliek száma 207 ezer fő volt 2023 novemberében, 4 millió 736 ezer főre bővült a foglalkoztatottak száma – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2023. szeptember–novemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 29 ezer fővel, 212 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 99 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 43 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,4 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

2023. november végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3,2 százalékkal, 226 ezer főre csökkent.

Novemberben 4 millió 736 ezer főre bővült a foglalkoztatottak száma

Tavaly novemberben 18 ezer fővel, 4 millió 736 ezer főre nőtt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest.

A 2023. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 755 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent az egy évvel korábbhoz képest.

A 15-64 évesek közül 4 millió 629 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,2 százalék volt. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 435 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel, 2 millió 194 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,3 százalékot ért el.

A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában 270 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,3 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,4 százalékot tett ki, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,0 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett. (KSH)

 
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS