Nébih: vetőburgonya vásárlásakor kizárólag fémzárolt vetőgumók közül érdemes választani

2024. 04. 16., 19:10

Jó minőségű, biztos termést hozó, egészséges vetőgumók ültetéséhez csak fémzárolt tételt érdemes vásárolni, melyek elsősorban gazdaboltokban, nagyobb áruházakban, szakáruházakban érhetőek el. A Nébih összefoglalta, mire érdemes vásárláskor ügyelni, valamint a hatósági címke bemutatásával is segítséget kíván nyújtani a burgonyát ültetők számára a magas minőségű, egészséges termés elérése érdekében.

Fontos tudni, hogy Magyarországon vetőgumó kizárólag fémzároltan kerülhet forgalomba – hívja fel a figyelmet közleményében a Nébih. Ezen tételek minőségét az a teljes hatósági minősítési folyamat biztosítja, amin a fémzárolt vetőgumóknak kötelező végigmenniük. Ennek jelzésére szolgál a zárt csomagoláson elhelyezett hatósági címke, amely utal az adott tétel szaporítási fokára és osztályára:

• fehér színű, lila csíkkal áthúzott (szuperelit)
• (fehér színű (elit - „S”, „SE”, „E” uniós osztály)
• kék színű (I.fok, „A” vagy „B” uniós osztály)
• nemzeti színű csíkkal ellátott, fehér színű hatósági címke is lehet a vetőburgonya csomagolásán.

A hatósági címke a fémzárolt tétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely egyedi azonosító jelként a tétel minden göngyölegegységén rajta van, tartalmazva az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszámot. A címkén kötelezően feltüntetendő adatokat rendelet szabályozza. Fontos, hogy a hatósági címke ‒ a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban ‒ a burgonya esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál.

Érdemes tudni, hogy a piaci vagy internetes értékesítésnél az alábbi megtévesztő hívószavakat használva biztosan nem fémzárolt vetőgumót kínálnak a fogyasztók részére:

• apróméretű
• tavalyi címkés
• vetőméretű
• tarló
• rakó krumpli
• UT-1,2 (után termesztett)

A Nébih a vármegyei kormányhivatalok munkatársainak bevonásával folyamatosan ellenőrzéseket végez az illegális vetőburgonya- és szaporítóanyag-kereskedelem felszámolása érdekében. A piaci ellenőrzések során legjellemzőbb problémaként a fajta és a származás igazolásának hiányát tapasztalták a szakemberek.

Nem minősített, kis méretű burgonyát kínáltak ládákból ültetési célra, ezeken a tételeken azonban nem végzett növény-egészségügyi vizsgálatot a hatóság. Ültetésükkel a kertek termőrétege könnyebben megfertőződhet kórokozókkal, így nemkívánatos vírust, baktériumot vagy gombát szaporíthatnak fel a termelni vágyók. A vásárokon kirakott, saját termésből megmaradt burgonya kizárólag étkezési burgonya lehet, azokat vetőburgonyaként árusítani tilos.

A hivatal kéri, hogy amennyiben valaki szabálytalanságot észlel, jelezze azt a Nébih ZöldSzámán 06-80/263 244 vagy a zoldszam@nebih.gov.hu email címen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS