Napelemparkot adtak át a Bakonyerdőnél

2023. 10. 26., 20:49

A térség életében kiemelt jelentőségű, hogy egy állami társaság saját forrásából 350 millió forintot fordítson energiaellátásának fejlesztésére. A Franciavágási Fűrészáru Gyár megújuló energiát előállító napelempark kialakításával az önellátás irányába halad tovább a Bakonyerdő Zrt.

A Franciavágási Fűrészáru Gyár történelme 100 éves múltra tekint vissza. A jelenlegi helyére a ’20-as – ’30-as években költözött a térség tűzifa, fűrészáru és faszén alapanyagának biztosítására. A gyár az elsődleges faipar részeként hengeres fa feldolgozásával biztosít alapanyagot a tömör fával dolgozó másodlagos faipari szereplők részére. Évente 18-20 000 köbméter rönköt dolgoznak fel. A termelés két pillére a fűrészáru és a lamella (fűrészelt furnér) gyártás. A másodlagos faipar pedig többféle készterméket állít elő a gyár által termelt alapanyagból.

A fűrészüzem mintegy 500 kW teljesítményű kiserőműve a gyár éves átlagban 20-25 százalékos villamosenergia-ellátását fogja biztosítani, aminek értéke a nyári hónapokban elérheti az üzem energiafogyasztásának 45-50 százalékát is.

Ezzel a korszerűsítéssel párhuzamosan telepítésre került a Bakonyerdő Zrt. leányvállalataként működő Befag Parkett Kft. parkettagyár három épületének tetejére egy 1002 db napelem panelből álló kiserőmű, amely a fűrészüzemhez hasonlóan a telephely fogyasztásának csökkentésére szolgál. A beruházás mértéke megközelíti a 170 millió forintot.

A hazai erdőgazdálkodás és faipar csaknem 10 ezer vállalkozásnak és mintegy 60 ezer embernek ad munkát. A fafelhasználás jelentősége világszerte növekszik, hiszen megfelelő szabályozás mellett a fa kiváltja és kiválthatja a nagy környezeti terheléssel előállított alapanyagokat. Az elmúlt év energiaválsága rámutatott, hogy a hazai erdőkben több millió köbméter fenntarthatóan hozzáférhető faanyag-tartalék van. A meglévő kapacitások megőrzéséhez – és szükség esetén tartalékaink felhasználásához – megfelelő stratégiára és tudatos felkészülésre van szükség – tájékoztatott Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az ünnepélyes átadón.

Éppen ezért az Agrárminisztériumban megkezdődött a Nemzeti Faipari Stratégia kialakítása. (AM Sajtóiroda)

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS