DélKerTÉSZ: Lépéselőnybe kerülhetnek a magyar zöldségtermesztők

DélKerTÉSZ: Lépéselőnybe kerülhetnek a magyar zöldségtermesztők
2023. 04. 04., 12:13

Kitörési lehetőséget kapnak a magyar zöldségtermesztők az extrém időjárási körülmények, az energia- és az inputanyagárak emelkedése miatt átrendeződő piacon – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Ebben a kedvezményes hitelprogramok is segítenek, míg az agrárium versenyképességét a termelői együttműködések erősíthetik.

Rendkívüli időszak után vágtak neki a 2023-as szezonnak a magyar zöldségtermesztők, a megnövekedett energia- és inputanyagárak, az önköltségek drasztikus emelkedése ellenére 2022-ben összességében a termelők jövedelmezősége nem romlott, ez pedig létfontosságú ahhoz, hogy a termelői közösség versenyképes maradjon – közölte az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetsége (DélKerTÉSZ).

A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2022-ben 53,3 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez több mint 1500 tonnával, majdnem 3 százalékkal haladja meg a 2021-es mennyiséget. A frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 1100 tonnával 26 ezer tonna alá csökkent az értékesített mennyiség, a termelők közül ugyanis többen koktélparadicsomot ültettek, ezeknek a hozama pedig alacsonyabb, mint a hagyományos változatoké. A frisspiaci termékek 54 százaléka paprikaféle, 44 százaléka paradicsom, a többi pedig uborka vagy káposztaféle volt tavaly.

Rekordot hozott az év

„A termelőknek 4,4 milliárd forinttal többet tudtunk fizetni mint 2021-ben. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 42 százalékkal, a paradicsomféléknél közel 40 százalékkal, míg a paprikakülönlegességeknél 12-28 százalékkal nőttek. A DélKerTÉSZ 2022-ben rekordszintű forgalmat ért el: a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel megközelítette a 18 milliárd forintot, ami éves szinten 37 százalékos növekedést jelent” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

A bevétel növekedéséhez hozzájárult, hogy öt országos hálózattal rendelkező boltláncnak 10 milliárd forintértékben adott el zöldségeket a DélKerTÉSZ, ami több mint 2 milliárd forintos növekedést jelent. A külföldi értékesítés szintén nőtt, 34 százalékkal 3,1 milliárd forintra, az exportpiacok közül elsősorban a cseh, szlovák, német, román, bolgár vevők adták a legnagyobb megrendeléseket.

Kitörési pont a magyar zöldségtermelőknek

A szakember szerint továbbra is nagy lehetőség rejlik az exportban: leginkább a kelet-európai – Románia, Csehország, Szlovákia - országok jelenthetnek fontos piacot a rövid szállítási utak miatt. Az energiaárak és az inputanyagok árának elszállása, valamint az éghajlatváltozás miatt jelentősen átrendeződtek a piacok is: van, ahol az ültetést későbbre csúsztatták, több országban, például Spanyolországban komoly vízhiánytól szenvedtek a termelők, de az extrém időjárás, a hideg Észak-Afrikában is visszavetette a termésmennyiséget. Hollandiában pedig pótlólagos megvilágítást igénylő hajtatott zöldségtermelésre voltak negatív hatással az energiaárak.

„Gazdasági és természeti okok miatt jelentős strukturális változások várhatóak, ez pedig kitörési pont lehet a magyar termelők és a magyar zöldségek számára. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű és minőségű árura van szükség, a lehetőséget pedig most kell megragadni. A magyar termelők a szállítási távolságok és a geotermikus energia, valamint a termálvíz kihasználása miatt egy lépéssel előrébb lehetnek a régiós piacokon. Ehhez azonban folyamatos fejlesztésekre van szükség” – emelte ki Nagypéter Sándor.

A szakember szerint a szabadföldi termelést az időjárás szinte ellehetetlenítette, Szentes azonban a legfontosabb, úgynevezett hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés jelentős része nem szabadföldön történik, a külső környezetnek így nincsenek annyira kitéve a termelők. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság nemzetközi szinten egyre nagyobb teret hódító, innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés nemcsak a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt bír egyre nagyobb jelentőséggel, de jelentős szerepe van annak is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére.

Szükség van forrásra és a termelői együttműködésekre

A zárt térben való termelésnek azonban jelentős a forrásigénye. Ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség van kedvezményes kamatozású, kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra.

Nagypéter Sándor szerint bizakodásra ad okot, hogy idén elindult a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogramja pedig kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt biztosít a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek. Ezek a finanszírozási lehetőségek segítik a fejlődést a jövőben.

„Fontos azonban, hogy szükség van a termelői együttműködésekre, amelyek a kisebb termelők jövedelmezőségét és stabilitását garantálják, és az agrárium is ezekkel az együttműködésekkel lehet versenyképes” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS