Az elmúlt hetekben több mint félmilliónyi kiskertben, összesen mintegy 35-40 ezer hektáron kezdték meg a tavaszi munkákat. Az Agroinform.hu felmérése azt mutatja, hogy bár a legtöbben továbbra is elsősorban kikapcsolódásként tekintenek a kiskert gondozására, a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése miatt a korábbinál fontosabb szemponttá vált, hogy anyagilag is kedvező a termények saját célra történő termelése.
Az Agroinform.hu szakmai portálon elhelyezett kérdőívet kitöltő közel félezer válaszadó 41 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, 43 százalékuknak ugyanakkor 200 négyzetméternél nagyobb terület is rendelkezésre áll erre a célra. A túlnyomó többség (85 százalék) a lakóház körül található udvart vagy kertet műveli, 23 százaléknyian vannak, akik a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben (is) tevékenykednek, és 11 százaléknyian el nem kerített termőföldön is fenntartanak kiskertet.
A kiskertre fordított időt tekintve jelentősen szóródtak a válaszok: a felmérésben részt vevők 53 százaléka heti szinten legfeljebb tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig terjedő időszakban. 32 százaléknyian ugyanakkor minimum 20 órát írtak heti kertészkedésre, ami naponta átlagosan minimum három órát jelent.
„Szinte egyöntetű, 89 százalékos az a vélemény, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma, vagyis ennek a fajta termelésnek a jelentősége messze túlmutat annak gazdasági hasznosságán – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A válaszadók 84 százalékának emellett fontos szempont, hogy ily módon biztosítható az általa fogyasztott zöldség vegyszermentessége. Jelentősen, 79 százalékra nőtt azonban azok aránya is, akik úgy gondolják, anyagilag is fontos számukra, hogy a kiskertre is támaszkodhatnak. A két évvel ezelőtti hasonló felmérésben ez az arány még csupán 67 százalék volt.”
A beérkezett válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, a kiskertek 96 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 84 százalékos a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) aránya, de az uborka és más tökfélék is jelen vannak a kertek 81 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó) a kiskertet művelőknek szintén 81, míg salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska) 72 százaléka foglalkozik. Fentiek mellett jelentős, 60 százalékos a fűszernövények aránya. Burgonyát azonban már csupán 53 százaléknyian, káposztaféléket (pl. karalábé, káposzta, kelbimbó) pedig 52 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica előfordulási aránya viszont mindössze 40 százalékos a kiskertekben.
Az öntözés az éghajlat változásával egyre fontosabb szempont a kiskertekben is. A válaszadók 95 százaléka többé-kevésbé rendszeresen juttat vizet az ültetvénye legalább egy részére. Az öntözővíz fő forrása a leggyakrabban a területhez tartozó fúrt kút (40 százalék), illetve az összegyűjtött esővíz (39százalék). Vezetékes vízzel – annak magas költsége miatt – csupán az érintettek 16 százaléka öntöz rendszeresen.
A válaszadók mindössze 23 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédő szert a kiskerti zöldségesben. A növények észszerű társítására 52 százaléknyian igyekeznek odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 89 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a szerves trágya (45 százalék) és a komposzt (42 százalék), műtrágyát mindössze a válaszadók 11 százaléka használ.
Amennyiben gyümölcsfák is vannak a kiskertben, azok gondozása leggyakrabban a tavaszi metszést jelenti, a tulajdonosok 86 százaléka fordít erre gondot. 67 százaléknyian évente 1-2 alkalommal megelőző permetezést folytatnak. A válaszadók 54 százaléka időnkénti trágyázással, 43 százalékuk pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését. Mindössze 7 százaléknyian vannak olyanok, akik a gyümölcsfát egyáltalán nem gondozzák, csupán éréskor szedik le a termést.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az 5. blokki nukleáris sziget három épületének építési, valamint a talajszilárdítás részhasználatbavételi engedélyeit.