Átlagos volt az idei dinnyeszezon a termelők szerint

2024. 11. 28., 15:28

Az időnként fellépő piaci zavarok és az ingadozó árak ellenére átlagosnak ítélik meg az idei dinnyeszezont a hazai termelők, bár a belföldi eladások nem erősödtek, bővülésre a meghatározó exportpiacokon van lehetőség – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportja é a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete.

Az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult a dinnyeszezon Magyarországon; jJúlius közepén már a csúcson járt a betakarítás, ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők. Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget.

Az előzetes adatok alapján 10–15 százalékkal, mintegy 3300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban, a sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a termőterület növekedése, ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban. Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát, sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be.

A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5–7 százalékkal növekedhet a dinnye termőterülete. A többlet termésre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével – főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel – növelhető a jelenleg évi 10 kilogramm körüli egy főre eső dinnyefogyasztás.

Kedvező fejlemény, hogy a magyar dinnye iránt élénkült a kereslet Németországban, Lengyelországban és Csehországban is. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.

A szakmai szervezetek hangsúlyozták: a dinnye piaca is koncentrálódik, így a sikeres értékesítés egyre inkább megkerülhetetlenné teszi a termelők összefogását, a termelés és a piacra jutás koordinációját. Megoldást kell találni a munkaerőhiányra is. A termelőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 10., 09:10
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-10 11:25:00
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő – emlékeztet a NAV. A mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS