Agrárkamara: várhatóan nem emelkednek a tűzifaárak ősszel

2023. 10. 11., 18:08

Az erdészeti ágazatban kiegyensúlyozott időjárási viszonyok között, optimista támogatáspolitikai várakozásokkal, de kedvezőtlen fapiaci környezetben, szűkülő munkaerő-piaccal és változó szaporítóanyag-ellátási kilátásokkal kezdődik a 2023/2024-es szezon – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A tavalyi extrém szárazság után idén eddig kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, ami pozitív hatással van a faállományok egészségi állapotára is. Az egyes régiókban, illetve az egyes faállomány-típusok (pl. bükkösök, tölgyesek) esetében az utóbbi években tapasztalt állapotromlás ugyanakkor nem állt meg, azt az időjárás kedvező alakulása csupán lassította.

Habár az erdőfelújítások, erdőtelepítések fiatal faállományai jó fejlettségi állapotban vannak, a nyár végére a kiegyensúlyozottabb csapadékviszonyok ellenére is néhány helyen aszálykár volt tapasztalható.

A nyár végével kifutott a kormányzatilag meghirdetett maximált áras tűzifaprogram, az állami erdőgazdálkodók helyt álltak, minden megrendelést teljesítettek.

Az erdei termékek év eleji erős keresleti piaca átmenetileg megtorpant, az európai gazdaság stagnálása keresletcsökkenést eredményezett. Előfordul, hogy egyes partnerek a szerződések szerinti mennyiségeket sem veszik át az erdőgazdálkodóktól, vagy átütemeznek.

A tűzifaárak ez év tavaszához képest nem emelkedtek, várhatóan ősszel sem változnak, az egyéb fatermékek esetében pedig a csökkenő kereslet mozgatja az árakat.
Nehezíti a helyzetet, hogy a fatermékek iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan a faipari feldolgozási költségek – az alapanyag-, de különösen az energiaárak miatt – meredeken emelkednek, ami a romló piaci viszonyok ellenére is áremelkedést indokolna. Mindezen folyamatok, valamint az új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében várhatóan induló támogatásokkal összefüggő várakozás miatt a gazdálkodók kivárnak, a fakitermelések visszaestek.

Habár a normál üzletmenet mellett nincsenek fennakadások, az erdősítési, fakitermelési és szállítási kapacitások folyamatosan szűkülnek, és ezzel párhuzamosan drasztikusan drágulnak. Az erdőgazdálkodók rendelkezésére álló vállalkozói kör folyamatosan változik. Különösen a fakitermelésekben a fizikai munkaerő egyre növekvő hiánya a gépesítés irányába kényszeríti az erdőgazdálkodást. Nagy szükség van korszerű erdészeti gépekre, harveszterekre/forwarderekre, amelyek beszerzését remélhetőleg fellendíthetik a közeljövőbeni pályázati lehetőségek.

A „megbízott erdőgazdálkodó” intézményének kivezetését követően az alternatív használati jogcímek szerződéses gyakorlata lassan alakul ki, jelentősen megnőtt a rendezetlen erdők területe. Ez amellett, hogy az erdőtulajdonosok hasznosítási lehetőségeit szűkíti, valamint az erdők állapotromlását idézheti elő, az erdészeti vállalkozások – különösen az erdészeti szakirányító vállalkozások – számára egzisztenciális problémákat is generál.

Az erdőtelepítések – régiónként változó intenzitással – mind az állami, mind a magánszektorban zajlanak. A néhány éve megemelt egységárak a magánszektorban javították a telepítési hajlandóságot, ugyanakkor ezen a téren újra visszafogottság jellemző. Mindamellett az erdőtelepítések felé terelhetnek földtulajdonosokat a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabonaimport miatt tapasztalható értékesítési nehézségek is.

Az erdészeti szaporítóanyag-piacon továbbra is problémát okoz a keresleti-kínálati viszonyok kiszámíthatatlansága. Az előttünk álló erdősítési szezonban várhatóan mérsékelt lesz a szaporítóanyagok iránti kereslet, ezt erősíti a visszafogott erdőtelepítési kedv is. Többlet csemeteigény alapvetően ott jelentkezik, ahol a tavalyi hiány miatt nem tudtak erdősíteni, és ezt most pótolják.

A KAP hazai stratégiai terve alapján az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható forrás összege mintegy 310 milliárd forint. Ez öt év alatt közel háromszorosa az előző hétéves ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. A többletforrások jelentős része egyrészt zöld megoldások alkalmazására, másrészt gazdaságfejlesztésre fordítható. Az ágazat nagy várakozással tekint az egyes támogatási jogcímek megjelenésére – olvasható az Agrárkamara közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS