Az erdészeti ágazatban kiegyensúlyozott időjárási viszonyok között, optimista támogatáspolitikai várakozásokkal, de kedvezőtlen fapiaci környezetben, szűkülő munkaerő-piaccal és változó szaporítóanyag-ellátási kilátásokkal kezdődik a 2023/2024-es szezon – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A tavalyi extrém szárazság után idén eddig kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, ami pozitív hatással van a faállományok egészségi állapotára is. Az egyes régiókban, illetve az egyes faállomány-típusok (pl. bükkösök, tölgyesek) esetében az utóbbi években tapasztalt állapotromlás ugyanakkor nem állt meg, azt az időjárás kedvező alakulása csupán lassította.
Habár az erdőfelújítások, erdőtelepítések fiatal faállományai jó fejlettségi állapotban vannak, a nyár végére a kiegyensúlyozottabb csapadékviszonyok ellenére is néhány helyen aszálykár volt tapasztalható.
A nyár végével kifutott a kormányzatilag meghirdetett maximált áras tűzifaprogram, az állami erdőgazdálkodók helyt álltak, minden megrendelést teljesítettek.
Az erdei termékek év eleji erős keresleti piaca átmenetileg megtorpant, az európai gazdaság stagnálása keresletcsökkenést eredményezett. Előfordul, hogy egyes partnerek a szerződések szerinti mennyiségeket sem veszik át az erdőgazdálkodóktól, vagy átütemeznek.
A tűzifaárak ez év tavaszához képest nem emelkedtek, várhatóan ősszel sem változnak, az egyéb fatermékek esetében pedig a csökkenő kereslet mozgatja az árakat.
Nehezíti a helyzetet, hogy a fatermékek iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan a faipari feldolgozási költségek – az alapanyag-, de különösen az energiaárak miatt – meredeken emelkednek, ami a romló piaci viszonyok ellenére is áremelkedést indokolna. Mindezen folyamatok, valamint az új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében várhatóan induló támogatásokkal összefüggő várakozás miatt a gazdálkodók kivárnak, a fakitermelések visszaestek.
Habár a normál üzletmenet mellett nincsenek fennakadások, az erdősítési, fakitermelési és szállítási kapacitások folyamatosan szűkülnek, és ezzel párhuzamosan drasztikusan drágulnak. Az erdőgazdálkodók rendelkezésére álló vállalkozói kör folyamatosan változik. Különösen a fakitermelésekben a fizikai munkaerő egyre növekvő hiánya a gépesítés irányába kényszeríti az erdőgazdálkodást. Nagy szükség van korszerű erdészeti gépekre, harveszterekre/forwarderekre, amelyek beszerzését remélhetőleg fellendíthetik a közeljövőbeni pályázati lehetőségek.
A „megbízott erdőgazdálkodó” intézményének kivezetését követően az alternatív használati jogcímek szerződéses gyakorlata lassan alakul ki, jelentősen megnőtt a rendezetlen erdők területe. Ez amellett, hogy az erdőtulajdonosok hasznosítási lehetőségeit szűkíti, valamint az erdők állapotromlását idézheti elő, az erdészeti vállalkozások – különösen az erdészeti szakirányító vállalkozások – számára egzisztenciális problémákat is generál.
Az erdőtelepítések – régiónként változó intenzitással – mind az állami, mind a magánszektorban zajlanak. A néhány éve megemelt egységárak a magánszektorban javították a telepítési hajlandóságot, ugyanakkor ezen a téren újra visszafogottság jellemző. Mindamellett az erdőtelepítések felé terelhetnek földtulajdonosokat a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabonaimport miatt tapasztalható értékesítési nehézségek is.
Az erdészeti szaporítóanyag-piacon továbbra is problémát okoz a keresleti-kínálati viszonyok kiszámíthatatlansága. Az előttünk álló erdősítési szezonban várhatóan mérsékelt lesz a szaporítóanyagok iránti kereslet, ezt erősíti a visszafogott erdőtelepítési kedv is. Többlet csemeteigény alapvetően ott jelentkezik, ahol a tavalyi hiány miatt nem tudtak erdősíteni, és ezt most pótolják.
A KAP hazai stratégiai terve alapján az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható forrás összege mintegy 310 milliárd forint. Ez öt év alatt közel háromszorosa az előző hétéves ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. A többletforrások jelentős része egyrészt zöld megoldások alkalmazására, másrészt gazdaságfejlesztésre fordítható. Az ágazat nagy várakozással tekint az egyes támogatási jogcímek megjelenésére – olvasható az Agrárkamara közleményében.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”