Újragondolást igényelhet a különadóval terhelt tevékenységi körök listája

2021. 09. 07., 12:45

Több olyan kiskereskedelmi ágazat is van, ahol a társaságok átlagban mind árbevételük, mind eredményük tekintetében jelentős visszaesést szenvedtek el a járványhelyzet következményeként, a „szokásos” adóterhek mellett mégis különadó-fizetési kötelezettség is terheli őket – derül ki a Moore Hungary és az Opten közös felméréséből.

A kiskereskedelmi adót a vészhelyzet idejére vezették be 2020. május 1-jén a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, azonban ez egy, a kormány által még az új adó hatályba lépése előtt benyújtott törvényjavaslat nyomán az érintett vállalkozások állandó közterhévé vált.

A kiskereskedelmi adó hatálya alá tartoznak mindazok a kereskedelmi egységek, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú - mindenki számára hozzáférhető - értékesítést bonyolítanak.

A Moore Hungary és az Opten közös felmérésében azt vizsgálta, vajon minden érintett ágazatban nőtt-e az oda tartozó társaságok árbevétele és/vagy eredménye, vagy a túl általánosan meghatározott tevékenységi kör miatt olyan társaságok is szerepelnek-e a kötelezettek között, amelyek valójában nemhogy haszonélvezői nem, de vesztesei voltak a járványhelyzetnek.

A 2019-es és 2020-as nettó árbevétel és adózás előtti eredmény adatok alapján jól látható, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen nőtt a csomagküldő, internetes kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedők eredménye; az is látszik, hogy a járványhelyzet alatt otthon töltött több idő növelte többek között a sportszerek, barkácsoláshoz, kertrendezéshez szükséges eszközök (dísznövény, vetőmag, műtrágya, vasáru, festék, stb.) iránti keresletet; emellett az otthoni munkavégzés, online oktatás miatt jelentősen nőtt a számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelmi ágazatban működő társaságok árbevétele és eredménye is; ugyanakkor a ruházati és cipőkereskedők (bolti és piaci kereskedők) voltak a válsághelyzet egyik nagy vesztesei. Ők mind árbevételüket, mind eredményüket tekintve visszaestek. Hasonlóképpen, de kisebb mértékben csökkent a nem alapvető használati tárgyak (mint például bútor, óra, ékszer, illatszer) kereskedelmével foglalkozó társaságok árbevétele és eredménye is;

a gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelem és -javítás ágazatba tartozó társaságok közül az egyéb gépjárműkereskedelem kategóriába tartozók mind árbevételüket, mind eredményüket tekintve visszaestek, ami várható következmény, hiszen a járványhelyzetben kevésbé élvezett prioritást a tehergépjárművek, buszok, nagyobb terepjáró járművek stb. vásárlása;

meglepő módon azonban a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelemi ágazatban tevékenykedők eredménye átlagban úgy is növekedni tudott, hogy összesített árbevételük valamelyest csökkent a vizsgált időszakban. Ez annak lehet a következménye, hogy a járványhelyzet alatt nőtt a bizalmatlanság minden olyan közlekedési mód iránt, ahol többen utaznak egy légtérben, ez pedig megnövelte a keresletet az olcsón elérhető autók iránt.

A fenti felsorolás korántsem teljeskörű, ám a kiragadott példák is jól szemléltetik, hogy a valóban kiemelkedően teljesítő ágazatok mellett számos olyan terület is bekerült a kiskereskedelmi különadó kötelezetti körbe, ahol a Covid-19 okozta rendkívüli helyzet súlyosan érintette az adott társaságok működését.

„Tekintettel arra, hogy a jelen információk szerint a kiskereskedelmi adó az eredeti koncepcióval ellentétben nem átmeneti adónem, hanem tartós kötelezettség lesz az adott szektorokban működők számára, célszerű lenne felülvizsgálni és pontosabban meghatározni az adóköteles tevékenységi kört – magyarázza Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadási partnere. – Megoldás lehet az is, hogy egy jövőbeli módosítás valamilyen szintű, akár átmeneti kedvezményrendszert vezet be azon társaságok számára, amelyeknek működése jelentősen megnehezült a fennálló gazdasági és piaci körülmények között.”

Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója hozzátette: “A válsághelyzetben hozott gyors döntések mindig kulcsfontosságúak. Mivel ilyenkor a döntések előtt általában csak egyszerű modellezésre van lehetőség, különösen fontos a hatások visszamérése és az esetlegesen szükséges korrekciók megtétele.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS