Újragondolást igényelhet a különadóval terhelt tevékenységi körök listája

2021. 09. 07., 12:45

Több olyan kiskereskedelmi ágazat is van, ahol a társaságok átlagban mind árbevételük, mind eredményük tekintetében jelentős visszaesést szenvedtek el a járványhelyzet következményeként, a „szokásos” adóterhek mellett mégis különadó-fizetési kötelezettség is terheli őket – derül ki a Moore Hungary és az Opten közös felméréséből.

A kiskereskedelmi adót a vészhelyzet idejére vezették be 2020. május 1-jén a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, azonban ez egy, a kormány által még az új adó hatályba lépése előtt benyújtott törvényjavaslat nyomán az érintett vállalkozások állandó közterhévé vált.

A kiskereskedelmi adó hatálya alá tartoznak mindazok a kereskedelmi egységek, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú - mindenki számára hozzáférhető - értékesítést bonyolítanak.

A Moore Hungary és az Opten közös felmérésében azt vizsgálta, vajon minden érintett ágazatban nőtt-e az oda tartozó társaságok árbevétele és/vagy eredménye, vagy a túl általánosan meghatározott tevékenységi kör miatt olyan társaságok is szerepelnek-e a kötelezettek között, amelyek valójában nemhogy haszonélvezői nem, de vesztesei voltak a járványhelyzetnek.

A 2019-es és 2020-as nettó árbevétel és adózás előtti eredmény adatok alapján jól látható, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen nőtt a csomagküldő, internetes kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedők eredménye; az is látszik, hogy a járványhelyzet alatt otthon töltött több idő növelte többek között a sportszerek, barkácsoláshoz, kertrendezéshez szükséges eszközök (dísznövény, vetőmag, műtrágya, vasáru, festék, stb.) iránti keresletet; emellett az otthoni munkavégzés, online oktatás miatt jelentősen nőtt a számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelmi ágazatban működő társaságok árbevétele és eredménye is; ugyanakkor a ruházati és cipőkereskedők (bolti és piaci kereskedők) voltak a válsághelyzet egyik nagy vesztesei. Ők mind árbevételüket, mind eredményüket tekintve visszaestek. Hasonlóképpen, de kisebb mértékben csökkent a nem alapvető használati tárgyak (mint például bútor, óra, ékszer, illatszer) kereskedelmével foglalkozó társaságok árbevétele és eredménye is;

a gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelem és -javítás ágazatba tartozó társaságok közül az egyéb gépjárműkereskedelem kategóriába tartozók mind árbevételüket, mind eredményüket tekintve visszaestek, ami várható következmény, hiszen a járványhelyzetben kevésbé élvezett prioritást a tehergépjárművek, buszok, nagyobb terepjáró járművek stb. vásárlása;

meglepő módon azonban a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelemi ágazatban tevékenykedők eredménye átlagban úgy is növekedni tudott, hogy összesített árbevételük valamelyest csökkent a vizsgált időszakban. Ez annak lehet a következménye, hogy a járványhelyzet alatt nőtt a bizalmatlanság minden olyan közlekedési mód iránt, ahol többen utaznak egy légtérben, ez pedig megnövelte a keresletet az olcsón elérhető autók iránt.

A fenti felsorolás korántsem teljeskörű, ám a kiragadott példák is jól szemléltetik, hogy a valóban kiemelkedően teljesítő ágazatok mellett számos olyan terület is bekerült a kiskereskedelmi különadó kötelezetti körbe, ahol a Covid-19 okozta rendkívüli helyzet súlyosan érintette az adott társaságok működését.

„Tekintettel arra, hogy a jelen információk szerint a kiskereskedelmi adó az eredeti koncepcióval ellentétben nem átmeneti adónem, hanem tartós kötelezettség lesz az adott szektorokban működők számára, célszerű lenne felülvizsgálni és pontosabban meghatározni az adóköteles tevékenységi kört – magyarázza Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadási partnere. – Megoldás lehet az is, hogy egy jövőbeli módosítás valamilyen szintű, akár átmeneti kedvezményrendszert vezet be azon társaságok számára, amelyeknek működése jelentősen megnehezült a fennálló gazdasági és piaci körülmények között.”

Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója hozzátette: “A válsághelyzetben hozott gyors döntések mindig kulcsfontosságúak. Mivel ilyenkor a döntések előtt általában csak egyszerű modellezésre van lehetőség, különösen fontos a hatások visszamérése és az esetlegesen szükséges korrekciók megtétele.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS