A KSH által tavaly nyár elején közzétett adatok szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene tavaly áprilisban 10 százalékkal csökkent 2019 áprilisához képest. Ezzel egy évek óta tartó, felfelé ívelő trend tört meg a szektorban, elérve a mélypontot. A csökkenést teljes egészében a járványhelyzet okozta, és az egyes országrészeket eltérően érintette: míg a fővárosban és környékén, illetve a nyugati országrészben csökkent, addig egyes keleti járásokban kisebb mértékben bővült a forgalom. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmi volumene ugyan tartotta magát, de a nem élelmiszer-kiskereskedelem, illetve különösen a gépjármű- és járműalkatrész üzletek eladásai drasztikusan csökkentek.
A 2020 májusi adatok már biztatóbb képet mutattak az előző hónaphoz képest. A járványügyi veszélyhelyzet csillapodásával először vidéken, majd Budapesten és Pest megyében is feloldották a kiskereskedelmi üzletek nyitvatartási korlátozását, így a kiskereskedelmi üzletek forgalma akkor csupán 2,1 százalékkal csökkent 2019 májusához képest.
Jelenleg, egy évvel a pandémia kezdete után, a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával a statisztikai adatok nagyrészt bizakodásra adnak okot: a kiskereskedelmi üzletek forgalma 5,8 százalékkal emelkedett 2020 májusához képest. A járványhelyzet által különösen sújtott, nem-élelmiszer kiskereskedelem forgalma összességében 8,7 százalékkal bővült, legnagyobb mértékben (60 százalékkal) a textil-, ruházati és lábbeli üzletek eladásainak volumene nőtt az előző év májusi forgalmához képest. A korlátozások feloldásával, az országos és nemzetközi utasforgalom és az ingázás fokozatos visszatérésével együtt az üzemanyagtöltő állomások, illetve a gépjármű- és járműalkatrész-üzletek forgalmának volumene is emelkedett (előbbi 9,7 százalékkal, utóbbi 18 százalékkal). Az eladások csupán a bútor- és műszaki cikk üzletekben csökkentek, ott viszont jelentősen, 21 százalékkal.
A webshopok térnyerése folytatódik
Továbbra is töretlen az internetes vásárlás népszerűsége: a teljes kiskereskedelmi forgalomból 9,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene – a tavaly áprilisi rekordnövekedés után – idén áprilisban tavaly áprilishoz képest újabb 13 százalékkal tovább bővült. 2021 áprilisában a forgalom még az előző év november és december havi teljesítményét is meghaladta, pedig az utóbbiak hagyományosan az online vásárlások szempontjából legeredményesebbnek számító hónapok.
„Az internetes kereskedelem további térnyerése nem újdonság. Szemben azonban néhány más területtel, az internetes vásárlások szintje nem fog visszaállni a vírushelyzet előtti időszak szintjére. A fogyasztók ugyanis hozzászoktak e vásárlási forma fő előnyeihez, pl. a kényelemhez, a vásárlással töltött kevesebb időhöz és a fizikai boltokhoz képest tipikusan alacsonyabb árakhoz. Ezért várhatóan nem fognak visszatérni a vírushelyzet előtti vásárlási szokásaikhoz” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Hosszabb időszakot nézve nem jelentős a változás
2021. január–májusban az előző év azonos időszakához képest az értékesítés volumene az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben lényegében nem változott, a nem-élelmiszer kiskereskedelemben 3,1 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,6 százalékkal nőtt. „Ezzel nem jött még el a teljes kilábalás a szektorban, ugyanis a tavalyi év nagy része elég alacsony bázisadatokat tartalmaz. A tavalyi évvel ellentétben azonban idén legalább már nem csökkenésekről, hanem többnyire növekedésekről beszélhetünk” – hangsúlyozta Kerékgyártó Emese, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának tagja.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.