Továbbra is a magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására a régiós országok közül – olvasható a Publicis Groupe felmérésében. A Lengyelországra, Szlovákiára, Csehországra és Magyarországra kiterjedő, negyedévente ismétlődő kutatás azt vizsgálta, hogyan változnak az emberek fogyasztási szokásai a nehezedő gazdasági körülmények hatására.
Ugyan a felmérés előző időszakához, 2023 tavaszához (41 százalék) képest nem romlott tovább azok aránya, akik minden fogyasztási kategóriában szükségét érezték a költéseik visszafogásának, továbbra is a magyarok 37 százaléka mondja, hogy mindenen spórol, amin csak teheti.
E tekintetben még mindig az első helyen állunk a régióban, ahol – Lengyelország kivételével – a régió országaiban ettől a negyedévtől már jelentős javulás tapasztalható. Ha összehasonlítjuk ezt az adatot az első, 2022. első negyedévében mért adatokkal, akkor láthatjuk, hogy a háború kitörésekor, az inflációs mutatók felszálló időszakában jelentősen kevesebben spóroltak, mint most (22 százalék).
A kutatás szerint a nők 42 százaléka, míg a férfiak 31 százaléka fogta vissza vásárlási kedvét. Ennek egyik oka lehet, hogy Magyarországon általában bevallottan a nők kezelik a család mindennapi kiadásait. A cseheknél és a lengyeleknél kiegyensúlyozattabbak a „bevásárlási szerepek” (Csehország: nők 17 százalék, férfiak 16 százalék, Lengyelország: nők 28 százalék, férfiak 28 százalék), míg a szlovákoknál szintén a női célcsoportot érinti leginkább a költekezés visszaszorításának kérdése (nők: 26 százalék, férfiak 17 százalék).
A Statista 2019-es nemzetközi kutatása is vizsgálta a családi szerepeket. Ugyan a napi bevásárlásokat inkább a nők intézik, a nagyobb horderejű dolgokban, mint az autó, az ingatlan vagy épp biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, inkább a férfiak döntenek.
A kereskedelmi szereplők folyamatosan vizsgálják azokat a kategóriákat, amelyek ellenállóbbak a gazdasági válságok hatásaival szemben. Sokan a magasabb jövedelmű célközönség vásárlóereje miatt a luxustermékeket sorolják elsőként ide, azonban a Publicis Groupe kutatása szerint két általános kategóriában is észlelhető jelentős visszarendeződés a költekezésben a korábbi – a költekezési pesszimizmus csúcsát jelentő – negyedévhez képest. A csökkenés mértéke az alkoholnál 29 százalékról 22 százalékra, a divatcikknél pedig 20 százalékról 15 százalékra változott. Az alkohol kategória különösen kiemelkedő, mivel a magyarok nem terveznek lemondani róla a jövőben sem: 30 százalékról 19 százalékra csökkent azok száma, akik biztosan tervezik az alkoholra fordított kiadások csökkentését vagy alacsonyan tartását. Ugyanezt a százalékos adatot hozta ki a felmérés az első elvégzett, 2022. februári mintavételkor is. A tendencia hasonló az alapvető élelmiszereknél is, amelyeknél az emberek igyekeznek visszatérni a korábban megszokott márkákhoz és minőséghez.
Akármilyen nehéz a helyzet, a magyarok kevésbé spórolnak, ha a kiskedvenceikről van szó: csupán a megkérdezettek 14 százaléka mondta, hogy kevesebbet tervez költeni állateledelre. Különösen nagy a kontraszt a bébiételek kategóriájával összemérve, hiszen az itt jelzett 21 százalék azt is jelenti, hogy másfélszer olyan magas azok aránya, akik a bébiételeken próbálják megfogni a költségeket, mint azoké, akik házi kedvenceik étkezésein. Ugyanez a trend figyelhető meg a szomszédos országoknál is, csak alacsonyabb mértékben. Az elmúlt egy évben a három legstabilabb kategória, tehát ahol legkevésbé változtak a spórolási szokások: bébiételek (20-21 százalék), kávé (8-10 százalék) és gyógyszerek (9-10 százalék).
Vannak kategóriák, amelyekre továbbra is sokkal kevesebbet költenek a vásárlók, de jelentős javulás érzékelhető az elmúlt negyedévekhez képest. Ezek közé tartozik az étterem, a nyaralás, a kultúra és a megtakarítások. Az adatok itt majdnem visszatértek a tavaly év eleji értékekhez. Azokba a kategóriákba, ahol merészebben csökkentjük a költségeket, tartoznak a videó- vagy zene megosztó szolgáltatások, a játékok, a sportfelszerelések és az elektronikai cikkek.
„A következő negyedéves kutatás rávilágíthat arra, hogy elhúzódó fogyasztói pesszimizmusról beszélhetünk-e. Ha a költségek visszavágása továbbra is megmarad, akkor egyértelműen igen. Korábban, amikor csökkenést mutattak az adatok, sokkal hamarabb pozitív irányt vett a trend, most viszont másfél éve konstans alacsony a költekezési terv” – foglalta össze Horváth Rita, a Publicis Groupe
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.