Rákaptak a magyarok kártyás fizetésre

2019. 03. 18., 18:00

Nőtt a magyarországi kibocsátású betéti kártyák száma, ugyanakkor csökkent a hitelkártyák száma Magyarországon tavaly a negyedik negyedévben, ugyanakkor az ügyfelek minden eddigi negyedévinél több, 209 millió belföldi vásárlást indítottak, 1547 milliárd forint értékben kártyákkal – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank hétfőn a honlapján.

2018-ban a kártyás fizetések száma meghaladta a 765 milliót, 24 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban. Az MNB adatai szerint a vásárlások tavaly értékben is rekordra, 5450 milliárd forintra, 2017-hez képest 23 százalékkal nőttek - olvasható az MNB honlapján.

A magyarországi kibocsátású fizetési kártyák száma 2018 utolsó negyedévében jelentősen, 190 ezerrel nőtt, ezzel  megközelítette a 9,4 milliót.

A kártyákon belül a betéti kártyák csaknem 200 ezres növekedéséhez a hitelkártyák közel 12 ezres csökkenése társult - részletezte a jegybank.

Az érintőkártyák száma 2018 negyedik negyedévében több mint 251 ezerrel, így az év során összesen közel 844 ezerrel nőtt. Az érintőkártyák aránya az év végére az összes fizetési kártyán belül meghaladta a 79 százalékot.

A hagyományos tranzakciók átlagértéke mintegy 1,8-szerese – 11 857 forint – az érintéses fizetésekének, azaz a kisebb értékű vásárlások esetében nagyobb arányban fordul elő az érintéses technológia használata.

A forint számlák megközelítőleg 6,7 milliós száma szinte változatlan volt az év utolsó negyedévében, azonban a megtakarítási célú számlák 2016 óta tartó csökkenése megállt, számuk a negyedik negyedévben 3 ezerrel növekedett.

Az utolsó negyedévben az internetes vásárlási forgalom darabszámban mintegy 29 százalékkal, értékben pedig közel 26 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest, azonban a teljes kártyás vásárlási forgalomnak ez csak kis részét – darabszámban 8, értékben pedig 12 százalékát – tette ki.

A kártyás készpénzfelvételek darabszáma 302 ezerrel 26,9 millióra csökkent az utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz  képest, azonban a felvett készpénz összértékben mintegy 7 százalékkal emelkedett.

A magyarországi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma megközelítőleg 64 milliót, összértéke pedig mintegy 173 ezer milliárd forintot tett ki 2018 negyedik negyedévében, ami 6, illetve 5 százalék növekedést jelent 2017 azonos időszakához viszonyítva.

A tavalyi harmadik negyedévben közel 16 ezer visszaélés történt kártyákkal, ami mintegy 60 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A visszaélések zöme, mintegy 80 százaléka a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlásokat érintette, azon belül pedig az esetek jóval több, mint kétharmada a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS