Méhészek profitálnak a kártyás vásárlásokból

2022. 09. 10., 13:13

A magyarok igénylik a fenntartható vásárlást jutalmazó kezdeményezéseket – olvasható a Visa megbízásából készült, a magyarok fenntarthatósághoz, vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz való viszonyát és a kapcsolódó fogyasztói szokásokat vizsgáló új Ipsos kutatásban.

A válaszadók 70 százaléka értékelné, ha kedvezmények, visszatérítések járnának a környezetbarát termékek választásáért. A felmérés szerint a magyarok elvárják a vállalatoktól a társadalmi felelősségvállalást, valamint az aktív szerepvállalást a fenntartható fogyasztói magatartás érdekében, miközben a lakosság negyede maga is hajlandó jelentős vásárlási és szokásbeli változtatásokra a fenntarthatóság jegyében.

A magyar fogyasztók 62 százaléka fontos tényezőként veszi figyelembe vásárlási döntései során a társadalmilag felelős, hozzáadott értéket képviselő termékeket és szolgáltatásokat, és nagyjából ugyanennyien hajlandóak akár 5 százalékos felárat is fizetni.

A Visa az ecolitiq-kal együtt azon dolgozik, hogy minden Visa kártyatulajdonos valós időben, egyénileg kiszámíthassa bármely pénzügyi tranzakciója ökológiai lábnyomát. Emellett a megoldás hasznos, a fenntartható életmóddal és fogyasztással kapcsolatos tanácsokkal látja el az ügyfeleket, amelyek segítenek ökológiai lábnyomukat csökkenteni.

„A Visa-val együttműködő bankok fenntarthatóbb megoldásokkal segíthetik ügyfeleiket. Célunk, hogy a bankok kiszolgálhassák a változó fogyasztói igényeket és kihasználhassák a fenntartható üzleti modellekben rejlő lehetőségeket. A régióban is elérhető ’Visa Eco Benefits’ szolgáltatás magában foglal egy karbonlábnyom-kalkulátort, szén-dioxid kompenzációs opciókat és jutalmazási lehetőségeket a Visa kártyatulajdonosok számára” – nyilatkozta Hana Wasserburger, a Visa Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős tanácsadó igazgatója.

A kutatás szerint a magyarok 55 százaléka érdeklődik a bankkártyához kapcsolódó karbonlábnyom-mérés iránt. A régióban a szlovákiai Tatra banka bevezette úgynevezett Kék Bolygó Számláját, amely az ecolytiq karbonlábnyom-kalkulátorát is tartalmazza. A banki alkalmazásban a Tatra banka ügyfelei egyszerűen nyomon követhetik, milyen hatással volt a kártyás fizetésük a bolygóra – akár egy vonatjegy megvásárlásáról, akár egy helyi kereskedőtől beszerzett zöldségről van szó. Ez a lehetőség izgalmas változásokat eredményezhet a Visa kártyabirtokosok vásárlási szokásaiban.

„A Visa azzal járul hozzá egy fenntarthatóbb világ létrejöttéhez, hogy hálózatával, termékeivel, szolgáltatásaival, adataival és márkájával támogatja a fenntartható kereskedelmet és az átállást az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra világszinten. Célunk, hogy a fenntarthatóságot beágyazzuk a kártyákba és a számlákba is – így a fogyasztók jobban tájékozódhatnak a vásárlásaik hatásáról. A kutatás szerint a magyarok négyötöde a vállalati társadalmi felelősségvállalást az üzleti értékek megkérdőjelezhetetlen alapjának tekinti és tudatos hozzáállást vár el a cégektől. Bár a magyarok tisztában vannak a fenntarthatóságért viselt saját felelősségükkel, szívesen ruházzák azt át a vállalatokra. Ezért úgy látom, hogy azoknak van a legnagyobb esélyük a sikerre, akik odafigyelnek a vásárlók igényeire és a lehető legkönnyebbé teszik, sőt, akár jutalmazzák a felelős magatartást”– tette hozzá Kiss Ede, a Visa magyarországi igazgatója.

Magyarországon a Visa a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbankkal együttműködve kínálja a Takarék Fenntartható Lakossági Bankszámlához kapcsolódó Visa Zöld bankkártyát. A kártya 85,5 százalékban újrahasznosított anyagokból készül, így csökkentve a környezetre gyakorolt hatást. A Takarékbank minden kártyás vásárlás 0,2 százalékát átutalja az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek, amely ezt az összeget a méhek megmentésére, az ökológiai egyensúly fenntartásában betöltött kulcsszerepük erősítésére és a magyar mézfogyasztás ösztönzésére fordítja.

A klímavédelem, a természeti erőforrásokkal való tudatos gazdálkodás és a helyi közösségeket támogató tevékenységek a felelős életmód széles körben elfogadott alapelveivé váltak Magyarországon is. A lakosság negyede hajlandó jelentős vásárlási és szokásbeli változtatásokra a fenntarthatóság jegyében. A válaszadók fele igyekszik fenntarthatóan élni, ha ennek során nem ütközik jelentős korlátokba. A megkérdezettek valamivel nagyobb hányada (62 százalék) hajlandó több pénzt fizetni a társadalmilag felelős, hozzáadott értéket képviselő termékekért.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS