Gyorsan növekszik a magyar e-kereskedelem, és jelenleg az 53. legnagyobb e-kereskedelmi piac a világon, de az EU átlaghoz képest még van hova fejlődnie. A cseh és lengyel mintákat nézve 2-3-szor több webshopot is elbírhat a magyar piac.
A Covid-19 járvány egyik hozadéka az online kereskedelem fellendülése, szakértők szerint 3 évet ugrott a szektor. Habár még a 2021-es eredményeket nem látjuk teljesen, már most körvonalazódik, hogy ez a trend folytatódik.
„Megfigyelhető, hogy már nem csak a millenniumi generáció vásárol online, hanem egyre több idős ember és az X generáció tagjai is nyitottak az online vásárlásra, a járványügyi korlátozásoktól függetlenül” – mondta Samuel Huba, a Shoptet webáruház-készítő cég vezérigazgatója.
Magyarország online kereskedelmi szektora gyorsan növekszik, a 2020-as év több mint 2 milliárd dollár (több mint 620 milliárd forint) forgalommal jelenleg az 53. legnagyobb e-kereskedelmi piac a világon. Ennek ellenére még mindig elmarad az EU-átlagtól, csakúgy, mint olyan régiós társaktól, amilyen Lengyelország vagy Csehország. Ami az egy főre jutó online költést illeti, a britek az elsők a világon. A második helyen az USA áll, majd Dél-Korea következik, a 10. helyet Németország zárja.
Nyitottak a magyarok az online vásárlásra
2020-ban a magyar lakosság 66 százaléka vásárolt legalább egy alkalommal online. Az elmúlt 5 évben ez 23 százalékos növekedést jelent. A környező országok adataival összehasonlítva a magyar piac még 2-3-szor ennyi webshopot is elbír.
A magyar online kereskedelem nagy áttörés előtt áll, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb kedvvel vásárolnak online, ehhez azonban megfelelő számú és minőségű webáruházra van szükség.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.