Így alkalmazkodtak a pandémiához a világ legnagyobb kereskedőcégei

2021. 08. 05., 11:30

Melyik volt a legsikeresebb 250 kiskereskedelmi vállalkozás az előző üzleti évben a világon és miért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte tanácsadócég Global Powers of Retailing összeállítása, amely földrajzi térségekre és szektorokra lebontva vizsgálta a társaságok teljesítményét. A 250 legnagyobb kiskereskedelmi cég között sokféle méretű és nemzetiségű társaságot találunk, ám az mindegyikükben közös, hogy sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus járvány teremtette új körülményekhez és a megváltozott fogyasztói magatartáshoz.

A világ 250 legnagyobb kiskereskedelmi cége 19,4 milliárd dolláros átlagos árbevétellel büszkélkedhet, amely a 2020. június 30-ig tartó üzleti évben a koronavírus hatása ellenére is 2,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A listára olyan társaságok kerülhettek fel, amelyek árbevétele legalább 4 milliárd dollár volt.

Az első húsz cég árbevétele viszont legalább 50 milliárd dollár volt fejenként, amivel a TOP250 összes bevételének (4,85 billió dollár) 46,3 százalékát teszik ki. A 250 legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozás 64,8 százaléka van jelen külföldön, átlagosan 11 országban, a bevételeiknek ugyanakkor 22,2 százaléka származik a határokon túlról.

„A listán szereplő kiskereskedelmi vállalatok sikerét megvizsgálva látható, hogy tevékenységüket egyre inkább a rugalmasság, a diverzifikáció és az online platformok kialakítása és fejlesztése határozza meg. Azok a vállalkozások, amelyek rugalmasan reagáltak a pandémia okozta kihívásokra és a megváltozott fogyasztói magatartásra, kiemelkedő profitnövekedésre tehettek szert" – hívta fel a figyelmet Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

A TOP 10 vállalat 1,5 billió dolláros bevételével a 250 cég összesített árbevételének csaknem harmadát (32,7 százalékát) teszi ki. Elsősorban a legfontosabb külföldi piacokra koncentrálnak és az átlaggal (11 ország) szemben több, 13 országban működnek. A helyzetüket stabilan őrzik, a 2019-es üzleti évben a TOP 10-be nem került új szereplő. Csak annyi változás történt, hogy az Amazon 13 százalékos bevételnövekedésének köszönhetően a harmadikról a második helyre lépett előre. Az első tízben található mindhárom európai központú cég (Schwarz Group a Lidl-vel, az Aldi és a Tesco) is jelen van Magyarországon.

A bővebb 250-es listán sem volt nagy mozgás, ott 12 új szereplővel találkozunk, közülük 9 ázsiai. Az új szereplők közül a legjelentősebb a dél-koreai Coupang, amely a legdinamikusabban fejlődő kiskereskedelmi cég volt 2019-ben. Az online kereskedőcég sikerének titka, hogy a fogyasztó napon belül megkapja a megrendelt terméket.

A világ kiskereskedelmének legfajsúlyosabb szereplője Észak-Amerika, amely 80 céggel van jelen a 250-es listán. A legnagyobb tíz cég közül 7 amerikai, hatnak ráadásul 100 milliárd dollárt meghaladó éves bevétele van. Emiatt aztán az észak-amerikai kiskereskedelmi társaságok a TOP 250 forgalmának felét tudhatják magukénak. A legnagyobb arányban, 87 céggel európai vállalkozások szerepelnek a listán, miközben a TOP250 összbevételének „csak" harmadát birtokolják. Közülük 16-an is kétszámjegyű bevételnövekedéssel büszkélkedhetnek.

A TOP 250 kiskereskedelmi társaság 16,2 százaléka kelet-ázsiai, ám a 63 cégből 17 is kétszámjegyű bevételnövekedést produkált. A második legnagyobb bevétel gyarapodásról ugyanakkor a dél-amerikai kiskereskedőcégek adtak számot. Közülük 11 szerepel a listán, 8,2 milliárd dolláros átlagos bevétellel. Afrika és a Közel-Kelet 9 céggel szerepel, közülük 5 dél-afrikai.

250 vállalatból 135 napi fogyasztási cikkeket forgalmazott, 55 szabadidős termékeket, 39 ruházati cikkeket, 21 pedig vegyes termékkört. A legjobb eredményekkel a ruházati szektor dicsekedhet, ahol fontos szerepe van a nemzetközi jelenlétnek, hiszen az itteni cégek 60 százaléka legalább 10 országban jelen van. Az átlagos bevétel 12 milliárd dollár, amivel a ruházati kereskedelmi vállalkozások a TOP 250 összesített bevételeinek mindössze 9,6 százalékát teszik ki. A napi fogyasztási cikk szektorban érdekelt cégek teszik ki a listán szereplő vállalkozásoknak a felét, viszont ők adják a TOP 250 árbevételének majdnem kétharmadát. Átlagos bevételük 23,7 milliárd dollár.

A szabadidős termékeket áruló vállalkozások zöme az USA-ban működik, a TOP 250 teljes árbevételének csaknem 20 százalékát adják. A legkiemelkedőbb bevételnövekedést (átlagosan 6,8 százalék) viszont a vegyes termékkört kínáló vállalkozásoknál lehetett tapasztalni, ott is egyetlen cégnek, az Alibabának köszönhetően, amely 2019-ben megduplázta bevételeit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS