Idén 5 milliárdra nőhet a közösségi média felületeken vásárlók száma

2023. 04. 05., 19:39

A Deloitte előrejelzése szerint 2023-ra világszerte 5 milliárdra nő azoknak a felhasználóknak a száma, akik közösségi média felületeken vásárolnak. Az influenszerek nemcsak inspirálják, hanem vásárlásra is buzdítják az egyre nagyobb vásárlóerővel bíró Z generációt, a hipercélzott reklámok pedig személyre szabott ajánlatokkal csábítják a felhasználókat.

Bár a Facebookhoz, az Instagramhoz és más közösségi platformokhoz fűződő kereskedelem piacát kezdetben a COVID-19 alatt megugró érdeklődés táplálta, úgy tűnik, hogy a népszerűségük továbbra is töretlen. Egy 2021-es kutatás szerint az amerikai fogyasztók körülbelül egyharmada vásárolt már valaha közvetlenül a közösségi médiában, és még nagyobb részük mondta azt, hogy a vásárlás folyamata során itt tekintette meg először a terméket.

Mi áll a növekedés mögött? Nagyrészt annak az „alkotói gazdaságnak” a felemelkedése, amelyben az influenszerek és tartalomgyártók arra használják a befolyásukat, hogy termékeket népszerűsítsenek, reklámozzanak és értékesítsenek a közönségüknek.

Ezek az online szereplők globális eléréssel rendelkeznek: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Brazíliában és Japánban az emberek legalább 60 százaléka állítja, hogy követ valamilyen influenszert. Annak érdekében, hogy a rajongók visszatérő vásárlókká váljanak, a tartalomgyártóknak folyamatosan kapcsolatot kell építeniük a követőikkel, és arra kell ösztönözniük őket, hogy a fotókon megjelenített életstílust magukénak akarják. A külföldi hírességek akár több ezer dollárt is kereshetnek posztonként, bár a díjazás nagyban függ a követőik számától.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a közösségi kereskedelem piaca 2023-ban globálisan meghaladja az 1 billió dollárt. Ez körülbelül 25 százalékos éves növekedési rátát feltételez – ami nem elképzelhetetlen, figyelembe véve a korábbi trendeket, valamint a digitális eszközöktől való nagyfokú függőséget. A megdöbbentő tempójú növekedést annak a több mint 2 milliárd embernek a vásárlóereje hajtja, akik 2023-ban várhatóan valamelyik közösségimédia-platformon veszik már az új cipőjüket, a kanapéjukat vagy a háztartási gépüket.

Inspiráció és a vágybeteljesítés egyetlen felületen

A közösségi platformon nyújtott fogyasztói élmény lényege, hogy az inspirációforrás egyben a vásárlás helye is. Ezek a felületek a véletlenszerű termékfelfedezést a könnyed digitális fizetéssel ötvözik, és olyan vásárlási lehetőségeket teremtenek, melyeknek szinte lehetetlen ellenállni.

„Képzeljük csak el, hogy meglátjuk a kedvenc influenszerünk legújabb posztját a hírfolyamunkban: a legszebb cipőt viseli, amit valaha láttunk. Néhány gyors kattintással ugyanezt a cipőt betehetjük a virtuális kosarunkba, a mobilunkkal azonnal ki is fizethetjük, majd pár nap múlva kézhez kaphatjuk a futárszolgálat által. Nem meglepő, hogy a közösségi média felhasználói ennyire fogékonyak az influenszerek értékesítési módszereire” – mondja Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az amerikai fogyasztók egyharmada azt állítja, hogy a közösségi médiában megjelenő influenszerek befolyásolják a vásárlási döntéseiket. Brazíliában a megkérdezettek 50 százaléka mondta ugyanezt, amelynek oka, hogy a brazilok nagyobb arányban használják a közösségi médiát, mint a többi vizsgált ország tagjai. Kínában feltételezhetően még ennél is nagyobb az influenszerek befolyása, hiszen az ottani piacon még fejlettebb és kifinomultabb a közösségi kereskedelem.

Az alkotói gazdaság piacát jelenleg a világ népességének mintegy 20 százalékát kitevő millenniumi generáció uralja. Ugyanakkor ahogy egyre idősödnek a Z generáció tagjai, úgy a vásárlóerejük is folyamatosan növekszik. A népesség 30 százalékát kitevő digitális bennszülöttek általában minden közösségi platformon jelen vannak, és a szabadidejük legnagyobb részét online töltik. A kutatásban résztvevő amerikai Z generációs felhasználók 85 százaléka állította, hogy napi rendszerességgel használja a közösségi médiát, és több mint felük innen merít ihletet a vásárláshoz.

A siker titka: befolyásos influenszerek és hipercélzott reklámok

A jövő generációi várhatóan továbbra is sok időt töltenek majd az online térben, ahol hipercélzott és személyre szabott hirdetéseket kaphatnak a kívánt termékekről – egyenesen azoktól az influenszerektől, akiket már ismernek és szeretnek.

Összességében tehát folyamatosan növekszik a közösségi médiában történő tartalomfogyasztás mértéke, így ezek a platformok ideális csatornák lehetnek a márkák számára, hogy ott szólítsák meg a potenciális vásárlókat.

„A közösségi kereskedelmi bővülő ökoszisztéma tele van lehetőségekkel a márkák, a közösségi platformok és a fejlesztők számára egyaránt. A márkáknak arra érdemes összpontosítaniuk erőfeszítéseiket, hogy felfedezzék, mely termékkategóriák érettek a közösségi kereskedelemre, valamint, hogy nyomon kövessék a felhasználói viselkedés és a vásárlási preferenciák kulturális változásait” –vonja le a következtetéseket Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A sikeres marketing szempontjából központi szerepet játszhat az olyan influenszerek azonosítása és aktivizálása, akik nemcsak a szponzort képviselik, hanem az ideális vásárlókhoz is hitelesen tudnak szólni. Emellett a közösségi hirdetések hipercélzott és személyre szabott funkciójából is előnyt kovácsolhatnak a márkák, ugyanis a több milliárd adatra és fejlett analitikára támaszkodó algoritmusok rendkívül hatékonyak lehetnek. Az olyan újszerű közösségi vásárlási élmények, mint például az élőben közvetített események vagy a kiterjesztett valóságon alapuló próbavásárlások szintén sokat dobhatnak a márkák eladásain.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS