A Deloitte előrejelzése szerint 2023-ra világszerte 5 milliárdra nő azoknak a felhasználóknak a száma, akik közösségi média felületeken vásárolnak. Az influenszerek nemcsak inspirálják, hanem vásárlásra is buzdítják az egyre nagyobb vásárlóerővel bíró Z generációt, a hipercélzott reklámok pedig személyre szabott ajánlatokkal csábítják a felhasználókat.
Bár a Facebookhoz, az Instagramhoz és más közösségi platformokhoz fűződő kereskedelem piacát kezdetben a COVID-19 alatt megugró érdeklődés táplálta, úgy tűnik, hogy a népszerűségük továbbra is töretlen. Egy 2021-es kutatás szerint az amerikai fogyasztók körülbelül egyharmada vásárolt már valaha közvetlenül a közösségi médiában, és még nagyobb részük mondta azt, hogy a vásárlás folyamata során itt tekintette meg először a terméket.
Mi áll a növekedés mögött? Nagyrészt annak az „alkotói gazdaságnak” a felemelkedése, amelyben az influenszerek és tartalomgyártók arra használják a befolyásukat, hogy termékeket népszerűsítsenek, reklámozzanak és értékesítsenek a közönségüknek.
Ezek az online szereplők globális eléréssel rendelkeznek: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Brazíliában és Japánban az emberek legalább 60 százaléka állítja, hogy követ valamilyen influenszert. Annak érdekében, hogy a rajongók visszatérő vásárlókká váljanak, a tartalomgyártóknak folyamatosan kapcsolatot kell építeniük a követőikkel, és arra kell ösztönözniük őket, hogy a fotókon megjelenített életstílust magukénak akarják. A külföldi hírességek akár több ezer dollárt is kereshetnek posztonként, bár a díjazás nagyban függ a követőik számától.
A Deloitte Global előrejelzése szerint a közösségi kereskedelem piaca 2023-ban globálisan meghaladja az 1 billió dollárt. Ez körülbelül 25 százalékos éves növekedési rátát feltételez – ami nem elképzelhetetlen, figyelembe véve a korábbi trendeket, valamint a digitális eszközöktől való nagyfokú függőséget. A megdöbbentő tempójú növekedést annak a több mint 2 milliárd embernek a vásárlóereje hajtja, akik 2023-ban várhatóan valamelyik közösségimédia-platformon veszik már az új cipőjüket, a kanapéjukat vagy a háztartási gépüket.
A közösségi platformon nyújtott fogyasztói élmény lényege, hogy az inspirációforrás egyben a vásárlás helye is. Ezek a felületek a véletlenszerű termékfelfedezést a könnyed digitális fizetéssel ötvözik, és olyan vásárlási lehetőségeket teremtenek, melyeknek szinte lehetetlen ellenállni.
„Képzeljük csak el, hogy meglátjuk a kedvenc influenszerünk legújabb posztját a hírfolyamunkban: a legszebb cipőt viseli, amit valaha láttunk. Néhány gyors kattintással ugyanezt a cipőt betehetjük a virtuális kosarunkba, a mobilunkkal azonnal ki is fizethetjük, majd pár nap múlva kézhez kaphatjuk a futárszolgálat által. Nem meglepő, hogy a közösségi média felhasználói ennyire fogékonyak az influenszerek értékesítési módszereire” – mondja Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Az amerikai fogyasztók egyharmada azt állítja, hogy a közösségi médiában megjelenő influenszerek befolyásolják a vásárlási döntéseiket. Brazíliában a megkérdezettek 50 százaléka mondta ugyanezt, amelynek oka, hogy a brazilok nagyobb arányban használják a közösségi médiát, mint a többi vizsgált ország tagjai. Kínában feltételezhetően még ennél is nagyobb az influenszerek befolyása, hiszen az ottani piacon még fejlettebb és kifinomultabb a közösségi kereskedelem.
Az alkotói gazdaság piacát jelenleg a világ népességének mintegy 20 százalékát kitevő millenniumi generáció uralja. Ugyanakkor ahogy egyre idősödnek a Z generáció tagjai, úgy a vásárlóerejük is folyamatosan növekszik. A népesség 30 százalékát kitevő digitális bennszülöttek általában minden közösségi platformon jelen vannak, és a szabadidejük legnagyobb részét online töltik. A kutatásban résztvevő amerikai Z generációs felhasználók 85 százaléka állította, hogy napi rendszerességgel használja a közösségi médiát, és több mint felük innen merít ihletet a vásárláshoz.
A jövő generációi várhatóan továbbra is sok időt töltenek majd az online térben, ahol hipercélzott és személyre szabott hirdetéseket kaphatnak a kívánt termékekről – egyenesen azoktól az influenszerektől, akiket már ismernek és szeretnek.
Összességében tehát folyamatosan növekszik a közösségi médiában történő tartalomfogyasztás mértéke, így ezek a platformok ideális csatornák lehetnek a márkák számára, hogy ott szólítsák meg a potenciális vásárlókat.
„A közösségi kereskedelmi bővülő ökoszisztéma tele van lehetőségekkel a márkák, a közösségi platformok és a fejlesztők számára egyaránt. A márkáknak arra érdemes összpontosítaniuk erőfeszítéseiket, hogy felfedezzék, mely termékkategóriák érettek a közösségi kereskedelemre, valamint, hogy nyomon kövessék a felhasználói viselkedés és a vásárlási preferenciák kulturális változásait” –vonja le a következtetéseket Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
A sikeres marketing szempontjából központi szerepet játszhat az olyan influenszerek azonosítása és aktivizálása, akik nemcsak a szponzort képviselik, hanem az ideális vásárlókhoz is hitelesen tudnak szólni. Emellett a közösségi hirdetések hipercélzott és személyre szabott funkciójából is előnyt kovácsolhatnak a márkák, ugyanis a több milliárd adatra és fejlett analitikára támaszkodó algoritmusok rendkívül hatékonyak lehetnek. Az olyan újszerű közösségi vásárlási élmények, mint például az élőben közvetített események vagy a kiterjesztett valóságon alapuló próbavásárlások szintén sokat dobhatnak a márkák eladásain.
Amúgy a siller, úgy tűnik, a magyar közönség számára értelmezhetetlen kategória.
Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.