Gazsi Attila: ennél nagyobb minimálbér-növelést nem bír el a kereskedelem

Gazsi Attila: ennél nagyobb minimálbér-növelést nem bír el a kereskedelem
2021. 11. 05., 15:05

Az Európai Kereskedelem Napján Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Gazsi Attilát, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettesét. A szakembert a hazai kereskedelmi folyamatokról és lehetőségekről, valamint a minimálbér-emelés hatásáról kérdeztük.

– A KSH legfrissebb adatai szerint az első három negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a forgalom volumene éves összevetésben. Visszatérhet-e a növekedés üteme a járvány előtti évek 10 százalék körüli szintjére?

– Egyértelműen igen. A magasabb bérkiáramlás, az aggodalomra okot adó inflációs ráta, valamint a hitelbőség is a kereskedelmi forgalom bővülése irányába hat. Vannak gátló vagy lassító tényezők, amilyen az átoltottság lassuló üteme, az ebből adódó – és amúgy elkerülhető – korlátozások, az egész világgazdaságot érintő alapanyaghiány, továbbá az ezekből adódó időszakosan akadozó kínálat. Mindent összevetve, gyorsuló növekedés várható.

– Milyen területeken vannak kiaknázatlan lehetőségek?

– Az online kereskedelem nagyon erősen növekedett és további térhódítása várható. A pandémia alatt kiderült, hogy az élelmiszerektől kezdve a tartós fogyasztási cikkekig mindenféle termék értékesíthető online, a vásárlók – az egyszerű visszaküldési procedúrát megismerve – időtakarékosnak és praktikusnak tartják az online beszerzést. Ugyanilyen dinamikusan növekvő, de kevéssé általános terület a környezettudatos, zöld, illetve az egészségipar által készített termékek kereskedelme. Ami kicsit is egészséges, kalóriaszegény vagy éppen nem káros a környezetre, az mind rendkívül keresett lesz továbbra is.

– Hasonlóak-e a hazai folyamatok azokhoz, amelyeket az EU más tagállamaiban látunk?

– Az internet világában, még inkább a social media térnyerésének köszönhetően a kereslet hasonlóan alakul az egész régióban, így ugyanezt mondhatjuk el a kereskedelmi folyamatokról is. A növekedésnek csak a már említett és a vártnál tartósabb kínálati oldali szűk keresztmetszetek, valamint a koronavírus fertőzőbb delta variánsa szabhat határt.

– Mekkora gondot jelent január 1-től a hazai kiskereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése?

– A minimálbér jelentős növekedése mindenkinek húsba vágó, függetlenül attól, hogy a növekvő költségeket a kormány részben kompenzálja. Nem osztom azok véleményét, akik a minimálbérre gazdaságfejlesztési eszközként tekintenek, mivel a munkaerőpiac – főleg az elmúlt időszak alacsony munkanélküliségi rátájának betudhatóan – hatékonyan szabályozza a munkaerő bérigényének éves fejlesztését, nem indokolt tehát, hogy adminisztratív megoldással, „felülről” akarjuk helyettesíteni a munkaadók és munkavállalók éves szinten esedékes alkuját. Ráadásul ennél nagyobb minimálbér-növelést semmilyen körülmények között nem bír el a kereskedelem, de a teljes magánszektor sem, nevezhetjük a minimálbért bárhogy is. A bértorlódás elkerülése érdekében a kereskedők ráadásul hasonló nagyságrendben kénytelenek az átlag dolgozói bért is fejleszteni, ami a depressziós, elmaradottabb területeken megoldhatatlan problémákat is jelenthet.

A képen Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója (b) és Gazsi Attila az Európai Kereskedelmi Napja rendezvényen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS