Gazsi Attila: ennél nagyobb minimálbér-növelést nem bír el a kereskedelem

Gazsi Attila: ennél nagyobb minimálbér-növelést nem bír el a kereskedelem
2021. 11. 05., 15:05

Az Európai Kereskedelem Napján Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Gazsi Attilát, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettesét. A szakembert a hazai kereskedelmi folyamatokról és lehetőségekről, valamint a minimálbér-emelés hatásáról kérdeztük.

– A KSH legfrissebb adatai szerint az első három negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a forgalom volumene éves összevetésben. Visszatérhet-e a növekedés üteme a járvány előtti évek 10 százalék körüli szintjére?

– Egyértelműen igen. A magasabb bérkiáramlás, az aggodalomra okot adó inflációs ráta, valamint a hitelbőség is a kereskedelmi forgalom bővülése irányába hat. Vannak gátló vagy lassító tényezők, amilyen az átoltottság lassuló üteme, az ebből adódó – és amúgy elkerülhető – korlátozások, az egész világgazdaságot érintő alapanyaghiány, továbbá az ezekből adódó időszakosan akadozó kínálat. Mindent összevetve, gyorsuló növekedés várható.

– Milyen területeken vannak kiaknázatlan lehetőségek?

– Az online kereskedelem nagyon erősen növekedett és további térhódítása várható. A pandémia alatt kiderült, hogy az élelmiszerektől kezdve a tartós fogyasztási cikkekig mindenféle termék értékesíthető online, a vásárlók – az egyszerű visszaküldési procedúrát megismerve – időtakarékosnak és praktikusnak tartják az online beszerzést. Ugyanilyen dinamikusan növekvő, de kevéssé általános terület a környezettudatos, zöld, illetve az egészségipar által készített termékek kereskedelme. Ami kicsit is egészséges, kalóriaszegény vagy éppen nem káros a környezetre, az mind rendkívül keresett lesz továbbra is.

– Hasonlóak-e a hazai folyamatok azokhoz, amelyeket az EU más tagállamaiban látunk?

– Az internet világában, még inkább a social media térnyerésének köszönhetően a kereslet hasonlóan alakul az egész régióban, így ugyanezt mondhatjuk el a kereskedelmi folyamatokról is. A növekedésnek csak a már említett és a vártnál tartósabb kínálati oldali szűk keresztmetszetek, valamint a koronavírus fertőzőbb delta variánsa szabhat határt.

– Mekkora gondot jelent január 1-től a hazai kiskereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése?

– A minimálbér jelentős növekedése mindenkinek húsba vágó, függetlenül attól, hogy a növekvő költségeket a kormány részben kompenzálja. Nem osztom azok véleményét, akik a minimálbérre gazdaságfejlesztési eszközként tekintenek, mivel a munkaerőpiac – főleg az elmúlt időszak alacsony munkanélküliségi rátájának betudhatóan – hatékonyan szabályozza a munkaerő bérigényének éves fejlesztését, nem indokolt tehát, hogy adminisztratív megoldással, „felülről” akarjuk helyettesíteni a munkaadók és munkavállalók éves szinten esedékes alkuját. Ráadásul ennél nagyobb minimálbér-növelést semmilyen körülmények között nem bír el a kereskedelem, de a teljes magánszektor sem, nevezhetjük a minimálbért bárhogy is. A bértorlódás elkerülése érdekében a kereskedők ráadásul hasonló nagyságrendben kénytelenek az átlag dolgozói bért is fejleszteni, ami a depressziós, elmaradottabb területeken megoldhatatlan problémákat is jelenthet.

A képen Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója (b) és Gazsi Attila az Európai Kereskedelmi Napja rendezvényen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS