Az online vásárlókat is meglepetések érhetik a Brexit miatt

2019. 02. 22., 08:45

Komoly meglepetéseket hozhat a Brexit azok számára, akik az Egyesült Királyságból rendelnek terméket az interneten keresztül, mivel jelentősen nőhetnek a költségek és az adminisztratív tennivalók is – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Jelenleg, ha egy brit webshopból vásárol valaki, legtöbbször az ottani, 20 százalékos áfára kell számítania a vételárban. Ha ezt kifizette, és megérkezett Magyarországra az áru, nincs más dolga – írja közleményében a tanácsadó cég.

A Brexitet követően azonban a helyzet teljesen megváltozik. A brit webshop nem fogja beszámítani az áfát a termék árába, így az ár nagyon vonzónak tűnhet. Az áru megérkezésekor azonban előfordulhat, hogy a vevőnek kell gondoskodnia a magyar áfa (27 százalék) és esetleg a vám megfizetéséről, valamint az adminisztrációról – mutat rá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország Brexit szakértője.

A fizetendő összeg nagysága a termék értékétől függ majd. Ha a megrendelt áru értéke 0-22 euró között van, akkor sem áfa, sem vám nem terheli a vásárlót, 22,1 és 150 euró között már magyar áfát kell fizetnie a vásárlónak, 150 eurót meghaladó vásárlás esetén pedig az áfa mellett már vámra is számíthat.

A helyzetet az is nehezíti, hogy 22 eurós értékhatár fölött az adminisztrációval is foglalkozni kell, a termék kézhez kapásához ugyanis vámeljárást kell kezdeményezni az illetékes vámhivatalnál – igaz, 150 euró alatt a vámot nem kell megfizetni. Kényelmi szolgáltatásként meg lehet ezzel bízni a szállítót is, de akkor újabb költséggel kell számolni, ami több ezer forintra rúghat – hívja fel a figyelmet Aracsi Bernadett, a Deloitte kereskedelmi iparágra specializálódott csoportjának szakértője.

2021-től ismét jelentős fordulat jön, ugyanis az Európai Unióban előreláthatólag úgy változik majd a rendszer, hogy minden, nem EU-s webshopból vásárolt terméken legyen áfa, mégpedig a vásárló tartózkodási helye szerinti, valamint az első eurótól kezdve, és értékhatártól függően vám is fizetendő. A jó hír, hogy ezeket a tételeket majd az eladónak kell rendeznie - írja közleményében a Deloitte. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.