Az olcsó import élelmiszerek ellen kampányol az Agrárkamara

2023. 08. 09., 10:22

Széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezett a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A találkozó célja az volt, hogy a jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető olcsó import ellenére se csökkenjen a magyar termékek aránya a hazai üzletláncok kínálatában.

A hazai termékek szerepéről és élelmiszer-kiskereskedelmen belül elfoglalt helyükről egyeztetett a hazai üzletláncok képviselőivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztus 8-án. A találkozón a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), az Agrárminisztérium, tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is részt vettek.

Áttekintették a hazai élelmiszer-kiskereskedelem szempontjából fontos piaci, illetve szabályozási változásokat, az ágazatot érintő kihívásokat. A felek egyetértettek abban, hogy a kereskedők az élelmiszer-árstop időszaka alatt jelentős árengedményt közvetítettek a magyar vásárlók felé.

Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése szükségszerűvé vált, amit üdvözölnek. Az árstop mellett a mostani megbeszélésen szó esett a kötelező bolti akciózás eddigi tapasztalatairól és az online árfigyelő rendszer működéséről is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a jelenlévő üzletláncok (Metro, Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi, Penny, COOP, Reál) képviselőinek figyelmét, hogy bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk, azonban a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának fenntartása és növelése a kiskereskedelemben.

„A magyar élelmiszergazdaság nevében arra kérjük a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését” – mondta a NAK elnöke. Kiemelte: a kamara és a szakmai szervezetek is készek segítséget nyújtani a kiskereskedelem szereplőinek a magyar termékek előtérbe helyezése kapcsán.

Éder Tamás, a FÉSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy hazánk uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában. Mindezt nemcsak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett polctükör-felmérés jelezte, hanem az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedésétől másfél évtizeden keresztül érdemben elmaradt a magyar élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítésének növekedése.

Bár 2018-től – az élelmiszeripar és a kiskereskedők közötti együttműködésnek köszönhetően – néhány évig megfordult ez a folyamat és erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlik a helyzet. Mindez a magyar élelmiszeripar idei teljesítményében is megmutatkozik: az első negyedévben tapasztalt 13 százalékos visszaesést követően áprilisban 20 százalékkal, májusban pedig 17 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása. Eközben a feldolgozók növekvő termelési költségek mellett kell tevékenykedjenek.

A hazai termelés fenntartása érdekében az elmúlt években több üzletlánc tett vállalást a magyar termékek arányának növelésére, akár egy-egy termékkategórián belül is, amit a hazai élelmiszeripar szereplői nagyra értékeltek. A kamara reményei szerint a hazai kiskereskedők a jövőben is partnerek lesznek a magyar termékek piacra juttatásában, az élelmiszeripari termelés fenntartásának támogatásában.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai termelésnek és feldolgozóiparnak rövid távon javítania kell a hatékonyságán, mert csak úgy maradhatnak hosszú távon meghatározó szereplői a hazai élelmiszerellátási láncnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS