Állandósult kiskereskedelmi különadó, változó eljárási szabályok

2020. 06. 18., 13:45

Megjelent a Magyar Közlönyben a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény, amely június 10-én lépett hatályba. Az idén május 1-jétől ideiglenesen bevezetett különadó ezzel állandó adónemmé vált, és változtak az eljárási szabályok.

Az idén május 1-jétől újra bevezetett kiskereskedelmi különadó 2010 és 2012 között már létezett Magyarországon. Az adót nem nyereségre, hanem árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik: 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni, míg az árbevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére az árbevétel 0,1 százaléka, 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részére 0,4 százaléka, és 100 milliárd forint feletti részére pedig annak 2,5 százaléka az adó mértéke.

Kormányrendeletre törvény

A Kormány még az adó május 1-jei hatálybalépése előtt benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek lényege az eredetileg a veszélyhelyzet idejére kormányrendelettel kihirdetett adó meghosszabbítása, állandósítása volt. A parlament a törvényjavaslatot június elején fogadta el, majd a Magyar Közlönyben kihirdették és június 10-től hatályba lépett.

Ritkábban fizetendő adóelőleg, későbbre tolt adóbevallás

A május 1-jétől hatályos szabályozás alapján havonta kellett adóelőleget fizetni, a törvény hatályba lépésével azonban ez megváltozik, évente csak kétszer kell majd ezt megtenni. A 2020-ra vonatkozó speciális szabály alapján a május havi előleg után a júniusit még be kell fizetni, viszont utána már csak kétszer, augusztusban és októberben kell majd előleget utalni az adóhatóságnak.

„Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az éves adóelőleg összege csökkenne, hanem csak a fizetési gyakoriság változik úgy, hogy ritkábban, de alkalmanként magasabb összeget kell fizetni” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az eredeti szabályozás szerint a következő év január 30-ig kellett volna beadni az éves záróbevallást és ez alapján megfizetni az éves kötelezettség és az előlegek különbözetét. A törvény hatályba lépésével ez is megváltozott, az adózóknak hosszabb idő áll rendelkezésére, a következő év május végéig kell benyújtani az éves bevallást és megfizetni a kalkulált különbözetet.

„Az eredeti szabály fenntartása jelentős fejtörést okozott volna az adóalanyoknak, ugyanis január 30-ig még a társaságok nagy részénél nem állnak rendelkezésre a könyvvizsgáló által jóváhagyott adatok, amely alapján az adót ki kell számolni. A módosított szabály ezt orvosolja azzal, hogy az adóbevallási határidőt kitolja az éves pénzügyi beszámoló elfogadásának határidejéig” – mondta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-11-17 05:00:34
Budapest és a régió kiválóságait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest Megyei Szervezete november 12-én, a Corinthia szállodában ünnepelte. A hagyományokhoz híven a délután folyamán a Regionális Év Vállalkozója elismeréseket, este pedig egy nagyszabású gálaest keretében a Regionális Prima Díjakat adták át.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS