Állandósult kiskereskedelmi különadó, változó eljárási szabályok

2020. 06. 18., 13:45

Megjelent a Magyar Közlönyben a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény, amely június 10-én lépett hatályba. Az idén május 1-jétől ideiglenesen bevezetett különadó ezzel állandó adónemmé vált, és változtak az eljárási szabályok.

Az idén május 1-jétől újra bevezetett kiskereskedelmi különadó 2010 és 2012 között már létezett Magyarországon. Az adót nem nyereségre, hanem árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik: 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni, míg az árbevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére az árbevétel 0,1 százaléka, 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részére 0,4 százaléka, és 100 milliárd forint feletti részére pedig annak 2,5 százaléka az adó mértéke.

Kormányrendeletre törvény

A Kormány még az adó május 1-jei hatálybalépése előtt benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek lényege az eredetileg a veszélyhelyzet idejére kormányrendelettel kihirdetett adó meghosszabbítása, állandósítása volt. A parlament a törvényjavaslatot június elején fogadta el, majd a Magyar Közlönyben kihirdették és június 10-től hatályba lépett.

Ritkábban fizetendő adóelőleg, későbbre tolt adóbevallás

A május 1-jétől hatályos szabályozás alapján havonta kellett adóelőleget fizetni, a törvény hatályba lépésével azonban ez megváltozik, évente csak kétszer kell majd ezt megtenni. A 2020-ra vonatkozó speciális szabály alapján a május havi előleg után a júniusit még be kell fizetni, viszont utána már csak kétszer, augusztusban és októberben kell majd előleget utalni az adóhatóságnak.

„Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az éves adóelőleg összege csökkenne, hanem csak a fizetési gyakoriság változik úgy, hogy ritkábban, de alkalmanként magasabb összeget kell fizetni” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az eredeti szabályozás szerint a következő év január 30-ig kellett volna beadni az éves záróbevallást és ez alapján megfizetni az éves kötelezettség és az előlegek különbözetét. A törvény hatályba lépésével ez is megváltozott, az adózóknak hosszabb idő áll rendelkezésére, a következő év május végéig kell benyújtani az éves bevallást és megfizetni a kalkulált különbözetet.

„Az eredeti szabály fenntartása jelentős fejtörést okozott volna az adóalanyoknak, ugyanis január 30-ig még a társaságok nagy részénél nem állnak rendelkezésre a könyvvizsgáló által jóváhagyott adatok, amely alapján az adót ki kell számolni. A módosított szabály ezt orvosolja azzal, hogy az adóbevallási határidőt kitolja az éves pénzügyi beszámoló elfogadásának határidejéig” – mondta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 15., 19:05
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
2025-12-16 09:20:00
A házastársi kapcsolat jogi értelemben is az egyik legközelebbi rokoni kapcsolat két ember között. Ezért az egyik házastárs halála esetén a túlélő házastárs megalapozottan számíthat arra, hogy örökölni fog az elhunyt után. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS