Állandósult kiskereskedelmi különadó, változó eljárási szabályok

2020. 06. 18., 13:45

Megjelent a Magyar Közlönyben a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény, amely június 10-én lépett hatályba. Az idén május 1-jétől ideiglenesen bevezetett különadó ezzel állandó adónemmé vált, és változtak az eljárási szabályok.

Az idén május 1-jétől újra bevezetett kiskereskedelmi különadó 2010 és 2012 között már létezett Magyarországon. Az adót nem nyereségre, hanem árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik: 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni, míg az árbevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére az árbevétel 0,1 százaléka, 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részére 0,4 százaléka, és 100 milliárd forint feletti részére pedig annak 2,5 százaléka az adó mértéke.

Kormányrendeletre törvény

A Kormány még az adó május 1-jei hatálybalépése előtt benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek lényege az eredetileg a veszélyhelyzet idejére kormányrendelettel kihirdetett adó meghosszabbítása, állandósítása volt. A parlament a törvényjavaslatot június elején fogadta el, majd a Magyar Közlönyben kihirdették és június 10-től hatályba lépett.

Ritkábban fizetendő adóelőleg, későbbre tolt adóbevallás

A május 1-jétől hatályos szabályozás alapján havonta kellett adóelőleget fizetni, a törvény hatályba lépésével azonban ez megváltozik, évente csak kétszer kell majd ezt megtenni. A 2020-ra vonatkozó speciális szabály alapján a május havi előleg után a júniusit még be kell fizetni, viszont utána már csak kétszer, augusztusban és októberben kell majd előleget utalni az adóhatóságnak.

„Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az éves adóelőleg összege csökkenne, hanem csak a fizetési gyakoriság változik úgy, hogy ritkábban, de alkalmanként magasabb összeget kell fizetni” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az eredeti szabályozás szerint a következő év január 30-ig kellett volna beadni az éves záróbevallást és ez alapján megfizetni az éves kötelezettség és az előlegek különbözetét. A törvény hatályba lépésével ez is megváltozott, az adózóknak hosszabb idő áll rendelkezésére, a következő év május végéig kell benyújtani az éves bevallást és megfizetni a kalkulált különbözetet.

„Az eredeti szabály fenntartása jelentős fejtörést okozott volna az adóalanyoknak, ugyanis január 30-ig még a társaságok nagy részénél nem állnak rendelkezésre a könyvvizsgáló által jóváhagyott adatok, amely alapján az adót ki kell számolni. A módosított szabály ezt orvosolja azzal, hogy az adóbevallási határidőt kitolja az éves pénzügyi beszámoló elfogadásának határidejéig” – mondta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS