A tavalyinál nagyobb forgalmat várnak az édességgyártók húsvét előtt

2021. 03. 27., 17:00

Az édességfogyasztás tavalyi visszaesése fokozatosan helyreállt az elmúlt évben, így az előző húsvéthoz képest idén nagyobb forgalomra számítanak a gyártók.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége (Hunbisco) az MTI kérdésére azt írta, hogy a húsvéti szezonális édeségek forgalma a korábbi években akár az ezer tonnát is elérte. A tapasztalatok szerint 40 százalék körüli részesedéssel a csokinyúl a legnépszerűbb. A csokitojás csak alig marad ettől el, míg a fennmaradó hányadot az állatfigurákról mintázott üreges csokoládék teszik ki.

A szövetség úgy látja, hogy a vásárlók egyre nagyobb része keresi a jobb minőséget, emellett bővül a biotermékek, valamint a speciális táplálkozási igényeknek megfelelő édességek forgalma. Népszerűek a hagyományos ízvilágot felidéző termékek is.

A húsvéti csokoládéfigurák forgalma 2019-ben 5 milliárd forint volt, ám 2020-ban a járvány első hulláma épp ebben az időszakban okozott jelentős csökkenést. A Hunbisco akkor a kiskereskedelmi értékesítés visszaesésével magyarázta, hogy kevesebb termék fogyott. A kereslet fokozatos emelkedésének köszönhetően a szezonális édességek forgalma karácsonykor már megközelítette a korábbi évek mennyiségét. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS