A fiatal nők szívesen vásárolnak online

2021. 09. 22., 12:15

A fiatalok 86 százaléka vásárolt, valamint az utóbbi egy évben az interneten. 23 százalékuk számít rendszeres online vásárlónak – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatásból, amely választ adott arra is, hogy a nők vagy a férfiak részesítik előnyben a netes vásárlást. A K&H összefoglalója bemutatja azt is, hogyan lett a kiskereskedelem sztárja az online vásárlás.

Az már a koronavírus-járvány globális és magyarországi megjelenése után hamar kiderült, hogy a pandémiához köthető korlátozások felélénkítették az online kereskedelmet, de érdemes hosszabb távon is megnézni a magyar statisztikákat. Az internetes vásárlás ugyanis évek óta a kiskereskedelem zászlóshajója a növekedés mértéke alapján. A hivatalos KSH-adatok szerint 2010 óta minden évben két számjegyű volt a növekedés az internetes és csomagküldő forgalomban, tehát az egyre magasabb bázisértékekhez képest tudott lendületesen fejlődni. 2016 és 2020 között pedig 30-40 százalékos volt az éves növekedés.

A bővülés eredményeként a netes vásárlásoknak egyre nagyobb szelet jut a kiskereskedelmi tortából: 2010-ben a teljes forgalom 0,6 százalékát adták, 2015-ben már 2,6 százalékos volt a részesedésük, 2020-ban pedig 8,5 százalékos volt az arányuk.

A lendület adott, a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés pedig többek között azt vizsgálta meg, hogy a 19-29 évesek az idei év második negyedévben hogyan álltak a netes vásárlásokhoz.

Tízből kilencen

A kutatás végeredménye szerint a fiatalok 86 százaléka, vagyis 10-ből majdnem 9-en vásároltak valamit az interneten. A megkérdezettek majdnem negyede – 23 százaléka – rendszeresen netes vásárlónak mondható, 38 százalékuk néhány alkalmat említett, 25 százalékuk pedig 1-2 alkalommal tett így. Azok, akik vásároltak az interneten az elmúlt egy évben, jellemzően gyakrabban tették ezt, mint korábban. 41 százalékuk sűrűbben fordult az online boltokhoz.

Az online vásárlást „kihagyók” táborában a férfiak vannak többen, 19 százalékuk nem vásárol online, míg a nőknek csak a 9 százalékára volt ez igaz. „A kényelmes és biztonságos online vásárlás a következő időszakban további növekedés előtt áll és várhatóan azok a fiatalok is rákapnak, akik eddig nem tették.” – tette hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS