59 ezer forintot költenénk karácsonyi ajándékokra

2021. 11. 20., 12:56

Bár a pandémia kezdete óta a magyarok többsége árérzékenyebb, tavalyhoz képest idén valamivel többet, átlagosan 59 ezer forintot költenének karácsonyi ajándékokra – mutat rá a Telenor országos, reprezentatív kutatása. A magyarok idei karácsonyi terveit vizsgáló felmérésből az is kiderült, hogy tízből négy ember úgy érzi, kevesebb időt tölt a mindennapokban családjával, barátaival, mint szeretné, többségük pedig az ünnepek alatt tervezi bepótolni az elmaradt találkozásokat. Ha pedig nincs mód személyes találkozásra, a legtöbben a mobilhívást választják.

A Telenor megbízásából az Impetus Research által készített, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív országos kutatás alapján a magyarok többsége a pandémia kezdete óta árérzékenyebb lett, 35 százalékuk pedig többet vásárol online.

Ugyanakkor tavalyhoz képest 64 százalékról 71 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik nagyjából ugyanannyit vagy többet fognak karácsonyi ajándékra költeni, mintha nem lenne járványhelyzet. A becsült átlagos költés idén 59 ezer forintnak felel meg, ami némi növekedést jelent a tavalyi 55 ezerhez képest.

Az ajándékozásra ebben az évben is időben felkészülünk: a kitöltők több mint fele már novemberben vagy előtte elkezdte a vásárlást, és tavalyhoz képest némileg nőtt a bizalom az üzletben történő vásárlás iránt; idén valamivel többen terveznek így is, vagy nagyobb részt ilyen módon is vásárolni (52 százalék vs. 47 százalék).

Online beszerzésnél a többség igyekszik korábban megrendelni az ajándékot, mert fél, hogy a kiszállításban lehetnek fennakadások. Bár 44 százalék figyeli a karácsonyi akciókat, ajánlatokat, a klasszikusan az adventi bevásárláshoz kapcsolódó Black Friday-nek csak 20 százalék tulajdonít fontos szerepet.

A legnépszerűbb karácsonyi ajándékok közé továbbra is a ruhák (50 százalék), elektronikai cikkek, kiegészítők (46 százalék) és a játékok (42 százalék) tartoznak, a tárgyi ajándékokat pedig az utalványok (25 százalék) és az élmények (13 százalék) vagy utazások (8 százalék) követik.

Elektronikai cikkek közül a válaszadók leggyakrabban fejhallgatót/fülhallgatót (22 százalék), okostelefont (20 százalék), telefontokot vagy kijelzővédő fóliát (16 százalék) vásárolnak karácsonyra, okosórával pedig 15 százalék tervez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS