103 ezer üzlet, köztük 5800 nemzeti dohánybolt működött 2023 közepén

2024. 04. 19., 12:10

2023. június 30-án 103 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, a megelőző év azonos időszakához képest mintegy 7000-rel kevesebb – derül ki a statisztikai hivatal „Helyzetkép, 2023 – Kiskereskedelem” című kiadványából.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma 4,5, míg a nem élelmiszertermék jellegű üzleteké 7,4 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások száma 3,6 százalékkal mérséklődött.

A kiskereskedelmi üzletek alapterülete csak kismértékben, 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben átlagos alapterületük 5,0 százalékkal emelkedett.

2023 júniusában összesen 5800 nemzeti dohánybolt működött az országban.

2023. június 30-án Budapesten és Pest vármegyében kiemelkedően magas volt az országos hálózaton belül az üzletek száma és aránya (21 százalék és 11 százalék), de az üzletszám csökkenése is a fővárosban volt a legnagyobb mértékű (31 százalékos) 2015-höz képest. A legkevésbé Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (15, illetve 17 százalékkal) csökkent az üzletszám.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS