Szendrei Szabolcs felel a Mastercard hordozható fizetési eszközeinek európai terjesztéséért

2021. 10. 01., 11:30

Szendrei Szabolcsot nevezte ki a Mastercard a hordozható fizetési eszközök (wearable payment devices) elterjesztéséért Európában – közölte a társaság az MTI-vel.

A hordozható fizetési eszközök használata dinamikusan bővül, köszönhetően annak, hogy folyamatosan növekszik az elérhető eszközök- és az érintésmentes terminálok száma egyaránt. Tipikus felhasználási területek az okos-, sport- és divatórák, illetve az egyéb kiegészítők, például gyűrűk, kulcstartók és karkötők.

Európában már több mint 40 országban van lehetősége a Mastercard kártyabirtokosoknak, hogy bankkártyájukat órákba és egyéb eszközökbe regisztrálják.

A magyarországi elterjedést segíti, hogy a Mastercard programjával is jelentősen, mintegy 100 ezer terminállal nőtt a kártyaelfogadó terminálok száma Magyarországon az elmúlt két évben, ez a növekedés pedig az egyik legnagyobb Európában. Az infrastruktúra fejlesztési programot 2019 őszén indította el a cég annak érdekében, hogy három év alatt megduplázzák a hazai kártyaterminálok számát.

A Printec kutatócég adatai szerint a hordozható eszközökkel történt fizetések globálisan négyszeresére nőttek 2017-2020 között. A Juniper idén júliusban publikált felmérése alapján pedig Kelet- és Közép-Európában 30 szoros növekedést várható 2021-2026 között.

Az okoseszközökkel történő biztonságos fizetést a Mastercard tokenizációs technológiája biztosítja, amelynek révén az eredeti bankkártyaszám helyett egy egyszerhasználatos token vesz részt a tranzakcióban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS